A Wiener Stadtwerke üzemi étkezdéje © PID / Christian Fürthner
Az élelmezési világnap alkalmából egy héten át az élelmiszerek megbecsülésére hívják fel a figyelmet mintegy hatvan üzemi nagykonyhán Bécsben. Az élelmiszerhulladék csökkentéséhez ugyanis a vendégek együttműködésére is szükség van.
Kisebb adagok, folyamatos főzés és csak rövid ideig garantált teljes menü – ez a titka annak, hogy Bécs infrastruktúraszolgáltató vállalata, a Wiener Stadtwerke üzemi konyháján, a Kuchlban mindössze az elkészített ételek 5%-a landol a kukában. Ezzel az aránnyal a Kuchl a három legkevesebb szemetet termelő osztrák főzőkonyhák egyike. Az osztrák főváros nagyüzemi konyháin ugyanis évente még mindig 13 ezer tonnányi fel nem használt alapanyagot dobnak ki, ami 500 roskadásig teli kukásautónak felel meg.
Az osztrák főváros és a United Against Waste nevű kezdeményezés nagykonyhákra szabott programjával sikerült ugyan két év alatt mintegy 22%-kal csökkenteni a résztvevő főzőkonyhákban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét, de még mindig van min javítani. Ehhez azonban a fogyasztók együttműködésére és megértésére is szükség van.
Éppen ezért, egy héten át, egészen október 20-ig az élelmiszerpazarlás megelőzése áll a középpontban 58 bécsi kórház, gondozási otthon és üzem konyháján. A „Nix übrig für Verschwendung“ (Pazarlásra semmi sem jut) akció keretében az üzemi konyhák vendégeit és az ápolási otthonok lakóit is érzékenyítik a témára, illetve egyedi intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. Az üzemi kifőzdék vendégeit arra kérik, hogy éljenek az előrendelés lehetőségével, inkább kevesebb ételt rakjanak a tányérjukra, és vegyenek még, ha éhesek maradtak, illetve mondják le a menünek azt a részét, amelyiket nem kérik, és ne háborogjanak, ha délután fél háromkor már nem lehet minden ételből kapni. A konyhák személyzetének szintén megtanítják, milyen apró trükkökkel csökkenthetik a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. Például azzal, ha pontosan mérik ki az adagokat, az ételmennyiségnek csak a 80%-át készítik el előre, majd rugalmasan alkalmazkodnak a kereslethez, és folyamatosan utánfőzik a keresett ételeket, az alapanyagokat pedig igyekeznek teljes egészében felhasználni.
Sokkal nehezebb a pontos tervezés a kórházakban, ahol évente 9,3 millió adag ételt készítenek el, viszont ennek 28%-a landol a kukában. Sok beteget ugyanis váratlanul vesznek fel, illetve engednek haza az osztályról, ráadásul a betegek és az idősek általában kevesebbet esznek. Éppen ezért nagyon fontos a jó kommunikáció a kórházi osztályok és a konyha között, illetve, hogy a betegeknek több választási lehetősége legyen, vagy előre lemondhassák a menü egy részét.
A Bécsi Nyugdíjasotthonok Kuratóriuma szintén több intézkedést is bevezetett, hogy csökkentse az élelmiszerpazarlást. A termelőktől például a teljes almatermést megveszik – a hullott, ütődött és nem szabványos gyümölcsökkel együtt. Utóbbit feldolgozzák almalének, rétestölteléknek, kompótnak, a szép gyümölcsöket pedig a lakók kapják például uzsonnára. Így sokkal olcsóbb lesz a beszerzés, ugyanakkor bio minőségű gyümölcshöz jutnak.
Intézményei mellett maga Bécs Városa is számos módon támogatja az élelmiszerpazarlás elkerülését. Irányelvet dolgozott ki, amely mind a cégek mind a magánemberek számára tippeket ad, hogy kiknek, milyen formában adhatják oda a felesleges élelmiszerkészleteiket. Bécsben már több mint hatvan olyan kezdeményezés és szociális intézmény van, amelyek maguk is szívesen fogadnak élelmiszereket, illetve továbbadják rászorulóknak.
