Az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetőségét és kihívását jelentheti az agrárágazatnak, amely a termelés hatékonyságát, a jövedelmezőségét és a versenyképességét is képes lesz emelni, a környezetterhelést és termelési kockázatokat pedig várhatóan csökkenteni fogja majd – állítják a K&H Bank szakértői.
A Mezőgazdaság 5.0 fázisban az agráriumban már „együttműködő rendszerekkel” dolgozhatnak a gazdák, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia is komoly szerephez jut. Mindez a K&H által rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubban hangzott el – közölte a K&H az Agro Naplóval.
A technológia robbanásszerű fejlődése mindig jelentősen átalakítja a mezőgazdasági termelést is. Míg az 1800-as évek végén a „Munkaintenzív” termelés volt jellemző alacsony produktivitással, addig mára eljutottunk a „Smart farming” rendszerig. „Jelenleg a Mezőgazdaság 4.0 fázisban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a termelő eszközökben már szinte szabványként jelennek meg az okos technológiák, a felhőszolgáltatásoknak köszönhetően elérhetővé vált a nagy mennyiségű adatok feldolgozása, a rendelkezésre álló értékes információk pedig lehetővé teszik a termelési folyamatok optimalizálását.
A következő lépés a Mezőgazdaság 5.0, azaz az „Együttműködő rendszerek” korszaka, amikor már integráltan megjelenik a robotika és a mesterséges intelligencia is” – vázolta fel a mezőgazdaság jövőbeni technológiai irányvonalait Tresó István, a K&H Bank Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Matus László, az Agrárminisztérium digitalizációs referense azokra az ágazatot érintő problémákra hívta fel a figyelmet, amiket a digitalizáció nagymértékben enyhíthet a jövőben. „Négy fő problémával kell jelenleg szembenéznie az agráriumnak. A népesség globális növekedése mellett a termőterületek mérete véges, sőt, inkább csökken, amire a megoldás a termelés hatékonyságának növelése lehet.
A klímaváltozás következtében egyre melegebb és szárazabb időszakokra kell felkészülni, amit öntözésfejlesztéssel lehet ellensúlyozni. Szembe kell nézni azzal is, hogy a mezőgazdaság jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd, valamint, hogy ebben az ágazatban is egyre aktuálisabb téma a generációváltás, ugyanis a gazdák 43 százaléka 54 év feletti, miközben a 37 év alattiak aránya ennek a fele, mindössze 21,6 százalék” – mondta el a szakember.
Mindezek miatt az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetősége a mezőgazdaság számára, ugyanis a gazdálkodók rendelkezésére álló adatok és információk felhasználásával végzett termelés jelentősen mérsékelheti a környezeti kockázatokat és a környezetterhelést, a hatékonyság növelése mellett. Ezek a digitális fejlesztésekből származó előnyök azonban többnyire még kihasználatlanok. Hazai szinten például a jelenleg rendelkezésre álló élelmiszertermelési kapacitások messze nincsenek kihasználva, holott a folyamatok hatékonyabb szervezésével, a feldolgozottság növelésével, a hazai és külföldi fogyasztói igények jobb kiszolgálásával és a fizetőképes keresletre való célirányos reagálással a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál akár 60százalékkal nagyobb termelési potenciál van.
„A Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült Magyarország Digitális Agrárstratégiája (DAS), amely a következő 3 évre megfogalmazza az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket, annak érdekében hogy a magyar mezőgazdaság minél felkészültebben tudjon reagálni az egyre gyorsuló és elkerülhetetlen digitális átalakulás támasztotta kihívásokra” – hívta fel a figyelmet a szakember. „A DAS-ban leírt célok így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával bekövetkezzen az élelmiszergazdaság jövedelmezőségének növekedése a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett. Mindezek által az ágazat nemzetközi szinten is hatékonyabb és versenyképesebb lehet a jövőben” – összegezte Matus László.
