Sarrukín asszír uralkodó hadi tetteit dicsőítő alabástrom dombormű a XIII. századból.

   Tulajdonképpen finom szemcséjű mészkő. Hasonló a márványhoz. Jobbára fehér, néha pirosas vagy a szürkés árnyalatú. Körömmel nehezen karcolható anyag. Az úgynevezett  Mohs-féle 10-es keménységi skálán a 2-es. Fehér változata a legértékesebb. Kevés szobrász szereti, mert vésővel nem faragható. Az alabástrom csiszolása bonyolult munka, ráspolyozzák, kaparják, gyalulják, majd bőrrel, gyöngyházporral súrolják. Elsősorban dísztárgyakat készítenek belőle.

A szemcsés vagy leveles gipsszel vegyesen fordul elő, a gipszbányáknak többnyire alsó szintjeiben. Nagy telepeket, úgynevezett tömzsöket képez. Az ókorban Felső-Egyiptomban Alabastron városa mellett lévő Alabástrom-hegységben talált szép, tömött gipszről kapta a nevét. Nagyobb mennyiségben előfordul Olaszországban, elsősorban Szicíliában. Az erdélyi Torda környékén is sok alabástrom található. Ügyes emberek  kisméretű szobrokat készítenek belőle.

A művészettörténet sok alabástromszobrot ismer. Ezek azért maradtak meg több ezer éven át, mert megfelelő környezetben voltak. Az egyiptomi civilizáció az egyik legrégebbi, fejlett építkezési technológiával rendelkezett és a művészetekben is jeleskedett. A piramisokban található, illetve sziklába vájt sírkamrákban nagyon sok értékes iparművészeti tárgy maradt fenn. Nyilvánvalóan az Alabástrom-hegyből hozott alabástromból is készítettek kisméretű szobrokat és edényeket. A sírkamrákban a száraz, hűvös levegő megőrizte ezeket az értéktárgyakat. Ezért is az ókori Egyiptom művészetét nagyon gazdag anyaggal lehet illusztrálni. Ha a nagy fáraószobrok bizonyos szabályok szerint készültek, a kisplasztikákban ezek a kötöttségek nem számítottak. Vagyis lehetőséget adtak a művészeknek egyéni megoldásokra. Ehhez volt megfelelő az alabástrom.

Ha az alabástromot megtörik (porítják) és 200 Celsius-fokon égetik, akkor gipsz lesz belőle. A gipsz vízzel keverve ismét tartós anyaggá válik. A szobrászok a gipszet átmeneti anyagként használják. Ha a szobrász egy nagyméretű bronzszobrot akar készíteni, előbb agyagból mintázza meg azt, majd az agyagszobrot öntési folyamat útján gipszszoborrá alakítja. Ez azért szükséges, mert az agyagszobor hosszú ideig nem tárolható és sérülékeny. A gipszváltozattal már könnyebb bánni, akár részekre is bontható, hogy a bronzba öntést megkönnyítsék.

Tutanhamon nevezetes sírjában több alabástrom szobrocskát, vázát találtak.

Láng Róbert