A dolog úgy kezdődött, hogy a rádióban Sandie Shaw „Puppet On A String” című örökzöld slágere szólt. Koncz Zsuzsa is énekelte magyar szöveggel talán valamelyik táncdalfesztiválon „Paprikajancsi” címmel. Emlékeztetőül az utolsó strófa: Körhintán nálunk közel az ég, s mi szállunk azon is túl. Ám egy bábunak az is elég, ha bárki zsinórhoz nyúl. Merre visz ez az út, bút vagy örömöt nyújt? Mint egy paprikajancsi.
De hogy néz ki ez a Paprika Jancsi, akit Jancsi bohócnak is neveznek? Álla előreugrik, bajuszos, vagy bajusztalan szemtelen sihederarca van, sipkát és kaftánszerű kabátot visel, kezében gyakran bot, palacsintasütő, vagy fakanál van. Humoros, verekedős, de jólelkű figura, a szegények és bajban lévők védelmezője. Olykor anyjával együtt szerepel és egy fehér házinyúl kíséri.
Az Értelmező Szótár szerint kettős jelentéssel bír. (1) Vásári bábjátékban nagy orrú, piros ruhájú kamaszfiú bábúja. Ravasz, ötletes módon védi az elnyomottakat a hatalmaskodókkal szemben. A gyerekek megtapsolják a színen megjelenő paprikajancsit. (Karinthy Frigyes egyik novellájában így ír: „Nagy, fényes ablakok voltak. Az egyik ablak mögött paprikajancsi.”) De van egy másik jelentése is. (2) Arra az emberre mondják rosszallóan, akit nem szabad komolyan venni, bohóckodik, éretlenül komédiázik, rikítóan öltözködik. (Kaffka Magit Színek és évek című regényéből: „Még ide merte küldeni azt a paprikajancsi cimboráját a piszok könyvével.”)
Garay János reformkori költő (1812-1863) is megemlíti egy írásában, amely a Regélő című folyóiratban jelent meg: „Pulcinella középkori eredetű európai bábfigura, akit nagy orra vagy tréfái tehetnek hasonlóvá a mi Paprika Jancsinkhoz.” Tehát a figura Garay korában már jól ismert lehetett hazánkban. Paprika Jancsival szinte azonos népi bábfigura Vitéz László, aki a XX. század elején tűnik fel népmesékben, bábszínhűzban.
De van egy hús-vér Paprika Jancsink is. Morgenroth Károly neve ma már keveseknek csenghet ismerősen. Jancsi bohóc, a Városliget vén gitárosa, az első magyar zenebohóc. A magyar színház- és cirkusztörténetében szerepel Jancsi bohóc, a XX. század első éveinek legnépszerűbb artistája. Vidám, de keserédes dalaival tette népszerűbbé a kétnyelvű monarchiában a magyar nyelvet a hazai cirkuszok porondjain.
Láng Róbert
