Tárogatószó fogadta a látogatókat és az érdeklődők kuruc dalok szövegével is megismerkedhettek. A Magyar Országgyűlés a 2019-es évet Rákóczi emlékévvé nyilvánította és ennek szellemében vándorkiállítás nyílt meg Budapesten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A kiállítás része több nagy tabló a Szabadságharc történetéről, nevezetes személyiségeiről és bemutatnak korabeli fegyvereket, ruhákat is.
Ennek a kiállításnak az anyaga ellátogat a határainkon túlra is – mondta el dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Csatlakozik hozzá egy digitális animációval készült film, amit szintén sok helyen – sőt nagyobb TV csatornákon is - láthat a közönség. Ugyancsak az emlékévhez kapcsolódóan, október 27-én vasárnap indul el majd Budapest – Kassa útvonalon a Rákóczi Expressz, melyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum a MÁV Nosztalgia Kft.-vel közösen szervez. Azt egynapos program keretében emléktúrát szerveznek a kassai Dómba, ahol az altemplomban Rákóczi nyugszik. Már útközben, magán a vonaton is lesz számos program, előadások, hagyományőrzők bemutatója, ott is gyönyörködhetnek a tárogatóművész játékában az utazók. Pontban 12 órakor magyar misét tartanak Kassán a Dómban. Feltehetően sokan érkeznek majd oda a vonattal és a helyi magyarság is egészen biztosan képviselteti magát. Utána a Rodostó Emlékházban lesz a központi megemlékező ünnepség és tárlatvezetés során ismerkedhetnek meg a látogatók az épülettel. A vonat este indul haza Budapestre.
A kiállításon több korabeli fegyvert is bemutattak, sőt némelyiket – felügyelet mellett – kézbe is vehettek a látogatók, főként pedig a gyerekek. A Szabadságharc során nem jutott minden katonának szablya, igen sokan a fokost használták. A fokosok olcsó, de elképesztően hatékony fegyverek voltak. Az egyik végüket tűhegyesre kovácsolták, ügyesen használva még a láncsodronyos páncélinget is át lehetett ütni vele. A másik fele kalapácsszerűen lapos fejben végződött. Ha azzal lóhátról, vágtázva, lendületből vágtak fejbe valakit, azt a sisak sem védte meg az igen súlyos agyrázkódástól! A buzogányok rangjelzésnek is szolgáltak. Minél díszesebb volt a buzogány, annál magasabb rangot jelképezett. A lőfegyverek közül több fajta is létezett. Elterjedt volt a keréklakatos pisztoly. Használata lassú, nehézkes. Egy pörgő rugót kellett felhúzni, elsütéskor a rugó a pisztolyban rögzített piritkőhöz dörzsölődve szikrát csiholt és elsült a fegyver. Lövés után viszont dorongként is jól bevált a közelharcban.
A kiállítás megrendezésének időpontja sem volt véletlen. Az 1703-ban kezdődött Szabadságharc változó sikerrel folyt. Két évvel később, 1705-ben már fontossá vált, hogy létrehozzák a kibontakozó „kuruc állam” politikai intézményeit. Rákóczi sem tudta, hogy a hozzá csatlakozó, mögötte felsorakozó – különféle rangú – nemesség meddig hajlandó elmenni az osztrákokkal való szembenállásban. Végül pedig Rákóczi szerepét, pozícióját is tisztázni kellett. A spanyol örökösödési háború a Habsburgok megerősödését hozta, a tárgyalások időszerűvé váltak. Rákóczi ezért országgyűlést hívott össze, melyet a kedvezőtlen hadihelyzet miatt nem Pest mellett, a megszokott Rákos mezején, hanem a nógrádi Szécsény közelében egy Borjúpást nevű mezőn tartottak. A gyűlést Rákóczi 1705. szeptember 12-én nyitotta meg, és néhány nappal később, szeptember 17-én őt ott vezérlő fejedelemmé választották! Államfői jogokat kapott és hozzá a kurucok által ellenőrzött területeken fekvő összes kincstári birtokot. A szécsényi országgyűlés tehát sok szempontból a Szabadságharc tetőpontjának tekinthető, erre emlékezteti nézőit a vándorkiállítás.
