Az 1600-ban épített Szent Katalin templomnak (Selmecbánya, Szlovákia.) hatalmas fára festett szárnyas oltára volt. A nyolcrészes mű egyes darabjait ellopták vagy erőszakkal elvitték. Az egyik a francia Lille múzeumában van, négy a keresztény múzeumban Esztergomban, egy Szentantal (Szlovákia) templomában, egy pedig elveszett. A Mária és Erzsébet találkozása (Vizitáció) a budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Képtár gyűjteményének remeke.

A kép szereplői rokonok. Szűzmária anyja Anna (Szent Anna), az ő testvére Zakariás  (Szent Zakariás próféta). Akinek hitvese Erzsébet, tehát Mária nagynénje. A Szent Evangélium szerint „Zakariás és Erzsébet jótettekben gazdagon, feddhetetlenül járták útjukat. Mindketten igazak voltak Isten előtt, mindig megtartották a parancsolatokat, tisztes életet élve.”

Mária Gábriel főangyaltól tudta meg az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki magzatát (a későbbi Keresztelő Szent Jánost) hordta a szíve alatt. Mária három hónapot töltött Zakariás házában és mindenben segítségére volt nagynénjének. A találkozás pillanatában Erzsébet méhében megmozdult a magzat. Mária a várandós édesanyák oltalmazója is.

Magyarországon régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet.

Sarlós Boldogasszony napján az aratók szerszámaikat a templom falához támasztották és . misét hallgattak. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni. Valójában másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

A festmény szignója M. S. Ennek megfelelően nevezték el a festőt M. S. mesternek. A művészettörténészek szerint a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb, anonim művésze. Stílusa alapján valószínűsíthető, hogy tanult Itáliában is, mert művein az egykorú olasz reneszánsz hatása tükröződik. Egyes vélemények szerint Martin Schongauerről van szó, a lipcsei egyetemen tanult német művészről, de ennek bizonyítéka nincsen.

  Láng Róbert