Minden idők leglátványosabb tűzijátéka lesz idén augusztus 20-án Budapesten. Kilenc helyszínről irányítják a 26.000 látvány effektet és a 3.600 tűzijáték bombát. A  pirotechnikai elemek számítógépes irányításához és a zene összehangolásához kidolgoztak egy különleges szoftvert.

Azért rendeztek őseink tűzijátékot, hogy elűzzék a rossz szellemeket. Kr. u. 900-ban a kínaiak fekete lőporral töltött bambuszrudakat meggyújtva idézték elő az effektet (hatást). Később egyházi szertartások, ünnepek, vagy a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek. A XII. században már tűzijáték gyár is működött Pekingben. A legtöbb tűzijáték eszközt ma is Kínában készítik, de nem az évezredes tapasztalat, hanem az olcsó munkaerő miatt.

Az első európai gyárak a reneszánsz idején Münchenben és Velencében jelentek meg. ma már Spanyolország és Japán exportálja a termékeket. Magyarországon először Mátyás király és Beatrix esküvőjén 1476-ban tartottak tűzijátékot. Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték 1686-ban. 

Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf német gyáros alapította Pesterzsébeten. Az üzemet 1946-ban államosítottak, minden lőporral kapcsolatos tevékenység állami monopólium lett. A gyár Balatonfűzfőre költözött, a Crescom Kft. ma is itt gyártja a pirotechnikai eszközöket. Mivel a gyártásnak csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ennek ellenére a Kft. csak 20 fővel működik és ki tudja elégíteni a hazai igényeket és az export megrendeléseket. A rendszerváltásig magánszemélyek nem rendezhettek tűzijátékot. 1992-ben Gyulán tartották az első privát szervezésű és kivitelezésű tűzijátékot. Az esemény nagy sikerrel zárult, és az egész szakma újraéledését hozta magával.

A tűzijátékokhoz szükséges elektromos indítógépet Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök találták fel, ez volt az első Európában. 1965-ben alkalmaztak először a budapesti tűzijáték működtetéséhez.

Láng Róbert