Országszerte emelkednek a fizetések, többek között ennek hatására közel 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma 2018-ban az azt megelőző évhez képest a KSH adatai szerint. A szupermarketek tulajdonosai ennek ellenére sincsenek könnyű helyzetben. Az egyre nagyobb bérigények és a változó szabályozói környezet is megnehezíti a kereskedők dolgát – hangzott el az EY szakmai konferenciáján. A vezetőknek a vásárlások ösztönzésére és munkavállalóik megtartására is fokozott figyelemmel kell lenniük üzleteik versenyképességének növeléséhez.
Számos megyében több mint 10 százalékkal, Budapesten közel 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma Magyarországon. A legjelentősebb, 12 százalékos bővülést a veszprémi boltok könyvelhették el 2018-ban. A fogyasztás fellendülésének elsődleges oka a minimálbér- és általános béremelés, aminek köszönhetően a magyar vásárlók többet tudnak költeni a napi fogyasztási cikkekre.
A fizetések növekedése amellett, hogy hozzájárult a szektor bővüléséhez, nehéz helyzetbe hozta a kiskereskedőket. A szupermarketek évek óta küzdenek ugyanis a fokozódó munkaerőhiánnyal, alkalmazottjaik megtartását idén év elejétől ráadásul tovább nehezíti a klasszikus béren kívüli juttatási csomagok szűkítése. A cafeteriarendszer változásának hatására ugyanis kevesebb a lehetőségük arra, hogy vonzó ajánlatokkal csábítsák magukhoz az egyre magasabb bérigénnyel érkező jelölteket.
„A kiskereskedelmi szektor bővülése lépéskényszerbe hozta az üzletek tulajdonosait és vezetőit. Piaci részesedésük növeléséhez egyszerre kell hatékony megoldásokat találniuk az új vásárlások ösztönzésére és a meglévő munkavállalóik megtartására” – hangsúlyozta Suta György, az EY adótanácsadója.
A szakértő példaként említette a különböző utalványok, kuponok és hűségprogramok fontosságát. A pontgyűjtő akciók az egyik leggyakoribb marketingeszköznek számítanak a szektorban, hatékonyan működő programot a frissen változott szabályok betartása mellett azonban Európa szerte is csak elvétve találni. Az új vevők bevonzása és a meglévők megtartása mellett kiemelt jelentősége van a munkavállalói fluktuáció csökkentésének és a potenciális tehetségek felvételének is. Suta György szerint a jól ismert cafeteria elemeken kívül is lehet olyan, további kedvezményeket adni, amellyel a cégek akár adómentesen növelhetik dolgozóik juttatásait, így teremtve maguknak versenyelőnyt a munkaerőpiacon.
