Itt egy betű, ott egy betű, hosszú, sovány vagy gömbölyű. Hogyha szépen összefogjuk,
jól megnézzük, elolvassuk, kibúvik egy szép szavacska, mint bokorból a nyulacska. (Óvodai mondóka.)
Az Ethnologue, a világ nyelveinek enciklopédikus feldolgozása 7.100 nyelv leírását tartalmazza. Ezek többségéről nagyon keveset, vagy semmit nem tudunk. Még a XXI. században is vannak a Földön nehezen megközelíthető és felfedezetlen területek. A legjelentősebb nyelvi sokféleséget mutató terület Pápua Új-Guinea, ahol 850 nyelvet beszélnek. Elvileg ugyanennyi ábécé létezhet, valószínűleg persze számos rokonsággal, átfedéssel, hasonlósággal. Kiválasztottam öt fontos ábécét, melyek írásjeleik miatt gyökeresen különböznek egymástól.
A görög ábécét a Kr e. VIII. század óta használják, mind a mai napig. Huszonnégy betűből áll, az első és legrégibb olyan ábécé, amely minden magán- és mássalhangzót különálló szimbólummal jelöl. Az ősi görögben egyes betűket számokként is használtak, ezeket görög számoknak hívjuk. A görög ábécé a főniciai ábécéből fejlődött ki, és alapja sok más írásrendszernek, például a latinnak is. Mai használata világszerte a fizikában és a geometriában nélkülözhetetlen.
A cirill ábécé és írásrendszer Kelet-Ezrópában és Közép-Ázsiában terjedt el. Hagyományosan Szent Cirill filozófusnak és Szent Metód bizánci császárnak tulajdonítják a létrehozását. Egyes nyelvészek ezt vitatják görög, vagy glagolita írástól eredeztetik. A cirill betűs írás létrehozásának története a IX. században kezdődött. Kezdetben 43-betűs ábécé volt. A cirill ábécé elsősorban a betűk alakjában tér el a latintól.
A héber ábécé eredeti formájában 22 karaktert tartalmaz, tisztán mássalhangzókból áll. A föníciai, arámi, szamaritánus írásoktól csak a betűformában mutatn eltérést, mind ugyanannak az írásnak a változatai. A betűk sorrendje, elnevezéseik, fonetikai értékük és használatuk módja is megegyezik. A héber írás a történelem során jelentősen változott, így az óhéber betűkből modern kurzív típusúak lettek.
A kínai ábécé 40–50 ezer különböző írásjegyet tartalma. A kínai nyelv az élő nyelvek közül a leghosszabb időre visszanyúló, töretlen és dokumentált történettel rendelkezik. Hierografikus eredetű, de a ma ismert írásjegyek döntő többségét szemantikai (jelentéstani) összetételű írásjegyek alkotják. A kínai írásnak a történelem során számos stílusbeli változata alakult ki, melynek oka az írás rögzítésére használt alapanyagok (csont, bronz, bambusz, fa, kő, selyem és papír) sajátossága volt. Az írott szöveget olvasni felülről lefelé haladva lehet, a sorok pedig jobbról kezdődnek és balra haladva követik egymást.
Az angol ábécé már a VII. századtól latin betűkből állt. Előtte a mi rovásírásunkhoz hasonló, úgynevezett rúnaírást használták, egy ideig párhuzamosan mindkét írás használatos volt. A középkori angol nyelv a XI. században alakult ki. Kiváló ismerője a nemrég elhunyt Ungvári Tamás irodalomtörténész. A modern angol ábécé 26 betűből áll. Az angol nyelvben mellékjeleket (ékezeteket) egyáltalán nem használnak, kizárólag idegen eredetű szavakban.