Az életmentés és közbiztonság a digitális megoldásoknak és a technológiai fejlődéseknek köszönhetően a teljes paradigmaváltás küszöbén áll. Az egészségügy digitalizációjának dinamikus fejlődése és a segélykérő szolgálatokkal való kapcsolattartást radikális átformálódása mellett, a különböző innovációk is egyre nagyobb teret kapnak. A magasfokú modernizálódás és a kibertámadások intenzív elterjedésével azonban az adatbiztonság is kulcskérdéssé válik. Magyarországon naponta átlagosan 14 ezer hívás érkezik a 112-es segélyhívóra, épp ezért kiemelten fontos, hogy a készenléti szervek hálózati rendszerei összehangoltan és vírusmentesen működjenek.
Az innováció és a digitalizáció hatalmas léptekben fejlődik, így nem csoda, hogy szinte már minden szektorban jelen van, hatásuk pedig egyre erőteljesebben érzékelhető. Az oktatás, az élelmiszeripar, a sport, turizmus, mezőgazdaság és a közlekedés mellett egyre nagyobb figyelem irányul az orvoslás, illetve a készenléti szervek - mentők, tűzoltók, rendőrség – digitalizációjára is. Ezen belül az új adatkezelési technológiák és szolgáltatások feltérképezésére, korszerűsítésére, valamint a különböző eszközök bevezetésére. Az életmentő szervezetek modernizálása továbbá nagymértékben hozzájárul az ágazatban dolgozók szakmai teljesítményének bővítéséhez.
Elengedhetetlen a készenléti szervek vírusmentes digitalizációja
Mindezek a változások azonban azt is jelentik, hogy a KKV-k és nagyvállalatok mellett, a kórházak és a készenléti szervek fenyegetettsége is egyre nagyobb mértékben nőni fog. Már most is megfigyelhető, hogy a kiberbiztonságot érintő események mind gyakoriságukat, mind nagyságrendjüket tekintve egyre növekvő tendenciát mutatnak. Ez főleg az internetre csatlakoztatott orvosi eszközöket, röntgeneket, MRI-ket és más gyógyászati eszközöket, valamint a betegek személyes adatait érintik. Magyarországon a legnagyobb veszélynek azok a jelentősebb egészségügyi intézmények vannak kitéve, amelyeknél a napi életmentést látványosan javító digitalizációk hangsúlyosabban jelen vannak.
Mesterséges intelligencia az Országos Mentőszolgálatnál
Az ország legnagyobb egészségügyi szervezeténél, az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) nem csak a papír alapú betegadat-kezelés szűnt meg, hanem a mesterséges intelligenciát is használatba vették.
„Az OMSZ-nál számítógépes rendszerek kötik össze a központokat és a mentőautókat. Ez azt jelenti, hogy napi közel 3000 segélyhívást, riasztást kapunk. A beérkező összes szükséges adat és a cím ezután a számítógépek kommunikációjával jut el a megfelelő mentőegységhez. Mivel országosan naponta közel 8000 mentő veszi igénybe az intézményi rendszereket, ezért kifejezetten fontos, hogy az biztonságosan, és vírusmentesen tudjon működni.” – mondta el Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki személyesen is megtapasztalhatta már, hogy milyen hatásai lehetnek egy hackertámadásnak:
https://www.facebook.com/141721029183121/videos/2197865303788215/
Oktatással a kiberbiztonságért
A betegek egészségügyi adatai könnyű, az orvosi rendszerek létfontosságukból adódóan pedig igen értékes célpontjai lehetnek egy számítógépes támadásnak. Egy 2018-as felmérésből az derül ki, hogy az úgynevezett ransomware, azaz zsarolóvírusok által leginkább sújtott terület az egészségügy volt, az összes ilyen jellegű támadás 45%-át korházak, egészségügyi intézmények szenvedték el – többet, mint bármely más szektor. Az áldozatok 30%-a ráadásul már csak a súlyos anyagi következmények után vette észre, hogy adatait ellopták. Mire egy egészségügyi adattal kapcsolatos lopást, vagy visszaélést a rendszerben észlelnek, jellemzően több mint 3 hónap telik el, az okozott kár pedig átlagosan 3,7 millió forintnak felel meg. Ugyanakkor nem elhanyagolható a többi készenléti szerv digitális biztonsága sem. Nemrégiben az atlantai önkormányzat lett áldozata egy zsarolóvírus fertőzésnek, melynek következtében a helyi rendőrség testkamera videóarchívuma mentés hiányában véglegesen elveszett.
„A készenléti szervek területén hazánkban is hiány van az IT biztonság szempontjából szakképzett személyzetből, valamint sok helyen sajnos még mindig elavult rendszerek üzemelnek, illetve a dolgozók biztonságtudatossági képzésére is több erőforrást kellene biztosítani. Azt pedig világosan láthatjuk az ESET éves előrejelzéseiben, hogy a bűnözők célzott érdeklődése az egészségügyi adatok iránt évről évre egyre nagyobb mértékű. Épp ezért tartjuk fontosnak az egészségügyi dolgozók digitális biztonságát, amely most a gondoskodás hónapja során még inkább előtérbe kerül. Küldetésünknek tekintjük, hogy minél több orvos számára elérhetővé tegyük a biztonságos és minőségi vírusvédelmet” " – tudhattuk meg Csizmazia Darab Istvántól, a Sicontact Kft. IT biztonsági szakértőjétől.
A júliusi promócióról bővebben az alábbi linken tájékozódhat: http://bit.ly/GondoskodásHónapja
Kiemelten fontos, hogy az IT biztonsággal foglalkozó cégek és szakemberek a készenléti szervekkel szoros együttműködésben segítsék a számítógépes rendszerek és hálózati adatok védelmét. Továbbá, hogy biztosítsák a szektorban dolgozók rendszeres biztonságtudatossági képzését annak érdekében, hogy megfelelő és naprakész ismerettel rendelkezzenek a digitalizáció és a kiberbiztonság területén. Szükséges lenne továbbá, hogy az IT security csapatok rendelkezzenek információbiztonsági szabályzattal, amely kitér a hackertámadások és zsarolóvírusok ellen való felkészülésre, az incidensek elhárítására, a rendszeres mentések kezelésére, valamint a végponti vírusvédelemre.
