200 Pengős MÁK-részvény

   Magyar Általános Kőszénbányák Rt. (MÁK)  A konszern a két világháború között legfontosabb energiahordozónk, a szén hazai kitermelésének zömét adta. Nagybátyámat dr. Pásti Imrét 1925-ben alkalmazta a MÁK fizetés nélküli joggyakornoknak. Az eszes, jó modorú, szorgalmas, nyelveket beszélő fiatalember egyre feljebb haladt a ranglétrán. 1935-ben már a cég vezető jogtanácsosa. Mátyásföldön laktak feleségével és özvegy édesapjával sokszobás, gyönyörű, kertes családi házban.

Ifjú korában bejárta Angliát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot. Rengeteg úti könyve, művészi reprodukciója, leporellója volt, amelyeket örömmel nézegettem. Azt hiszem innen ered a képeslapok, reprodukciók iránti vonzalmam, amely a mai napig megmaradt és valószínűleg meg is marad. 

A MÁK központi épülete a Kossuth téren, a Parlamenttel átellenben állt, benne az irodája, kiskamasz koromban többször is meglátogattam. Egyszer megmutatta Vida Jenő vezérigazgató szobáját. Ilyen pazar berendezést később csak a Pozsony melletti Vöröskő- kastélyában láttam. Kaptam tőle egy darab 200 pengő értékű részvényt azzal, hogy egyszer majd nagyon sokat fog érni, vigyázzak rá. Tanácsát megfogadva őriztem, de az 1946-os hiperinfláció következtében még egy skatulya gyufát sem kaphattam érte.

Az 1944. március 19-i német megszállás után igen kellemetlen feladatot kapott. Összekötő lett a megszálló csapatok hadtápja és a Magyar Államvasutak között. A németeknek szükségük volt a jó minőségű magyar kőszénre. Hosszú, szénnel megrakott szerelvények indultak Németországba az erőművekhez. A feladat elhárítása életveszélyes lett volna.

Az 1945-ös év mindenkinek mást jelent. Felszabadulást, megszállást, vagy csak egyszerűen annyit, véget ért a háború. Nem kell rettegni, hogy lebombázzák a lakást, rettegni a postástól, hogy értesítést hoz hősi halált halt apa, gyermek, férj, testvér hírével. Az 1945-ös év rendszerváltást is jelentett. Minden új rendszer lecseréli a régi embereit, az állami tisztviselőket, állami cégek vezetőit. Így történt ez 1945-ben is. Akit ellenségnek, vagy megbízhatatlannak ítéltek, azt B-listázták. Hogy kit kellett elbocsátani, azt a területileg illetékes B-listázó bizottságok döntötték el. A vizsgálat során háromféle névsort készítettek: A = megbízható, B = elbocsájtható, de egy éven belül visszavehető, C = megbízhatatlan, nem visszavehető. Nagybátyámat is a B-listázó bizottság elé idézték, de szerencsére csak „feddést” kapott a németekkel való együttműködésért. Az államosított szénbányáknál maradhatott.

Nagyon vigyázott az egészségére, szinte hipochonder volt. Minden évben orvoshoz ment kontroll vizsgálatra. Az utolsó alkalommal a rendelő vetkőzőjében megállt a szíve. Éppen betöltötte, az ötvenet. Apja dr. Pásti Gyula ügyvéd százkét éves korában halt meg, százévesen a Nők Lapja készített vele háromoldalas, képes interjút.

Láng Róbert