Az egri káptalan pecsétje. 1526.

  Ne haragudj, nem tudom, elfelejtettem. „Az ember feje nem káptalan.” Máig fennmaradt régi mondás. De mi az a káptalan? A szó a latin capitolium-ból ered, gyűlést, zsinatot jelent. De ez még nem ad magyarázatot arra, mi is az a káptalan.

A káptalan a székesegyházak és nagyobb templomok klérusából (katolikus papság) a XII. században szerveződött zárt testület. Tagjai a kanonokok és az egyházi tisztséget viselő papok. Továbbá a prépost, a skolasztikus (egyházi szabályok betartásának őrzője), a kántor és a kusztos  (tartományfőnök). A katolikus egyház négy oszlopának is hívják őket.

Feladatuk sokrétű. A szakrális kötelességeik közé tartozik a székesegyház liturgiai (istentisztelet) kellékeinek, ruháknak, tárgyaknak és más értékeknek őrzése. A káptalan tagjai kötelesek hivatali székhelyükön lakni, ott mindennemű egyházi előírásnak személyesen eleget tenni. A nagymisén jelen kell lenniük. Mindenre felügyelnek. Jelentik, ha a papok vagy a hívők nem teljesítik s kötelességüket. Vizsgálják az alájuk rendelt egyháziak életét. A nem kánoni szabályok szerint élőkre, az erkölcsileg kifogásolhatókra büntetést szabhatnak ki. Rendelkezniük kell a  Szentszék által kiadott szabályok tiszteletben tartásáról és arról is, melyek a kanonokok megkülönböztető jelvényei.

Kidogozzák szabályzatukat (statutum), meghatározzák a testület felépítését, a kanonok számát, teendőiket, összejöveteleiket. Intézik a fegyelmi ügyeket és rendelkeznek az egyházi jövedelmekről. Továbbá az egyházjog értelmezéséről. (Magyarországon az egyetemes jog érvényesül, ezért ez utóbbinak csak formális, vagy tudományos jelentősége van. Ettől függetlenül hazánkban több egyetem is oktatja az egyházjogot, sőt, Kánonjogi Intézet is működik.)

A káptalan tagjai munkájukat szorgalmasan és áhítattal végzik. Szekuláris (világi) feladatuk az egyházi levelezés és a hivatalos ügyek intézése. A kiadásokat a közös jövedelemből fedezik. Foglalkoznak az egyházi iskolák ügyeivel. Segítenek a püspököknek az egyházi uradalmak, a földvagyon ügyeinek intézésénél. Sőt, amikor a püspöki szék megürül, vagy a püspök akadályozva van, a káptalan teljes jogúan intézkedik. Ez az „egyházi uradalom” magyarázatra szorul. Az utolsó ismert adat szerint 1914-ben Magyarországon a katolikus egyháznak 41,6 millió kat. hold művelt földtulajdona volt. Ennek egy része Trianon után átkerült Romániába, Szerbiába. Csehszlovákiába, gondolom a kisebb része. Erről a földvagyonról van szó, amelyet 1948-ban államosítottak.                                            

                                                                     *

Köszönetemet fejezem ki Iván atyának, az Újpest Kertvárosi Szent István Plébánia egykori káplánjának az értékes felvilágosításáért.

Láng Róbert