Madármentés, denevérmentés és más segítségre szoruló vadállatok mentése a téma. Vadon élő madarak, kisemlősök és más vadállatok mentéséről tartanak nemzetközi konferenciát a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Kassai Állatkerttel közösen szervezett szimpóziumon főleg szlovák és magyar, illetve cseh és horvát szakemberek vesznek részt, de lesznek előadók Oroszországból és az Egyesült Államokból is.
A május 27-től 29-ig, azaz hétfőtől szerdáig tartó szakmai eszmecserén a vadállatmentés számos jeles, nemzetközi hírű szakembere vesz részt az Egyesült Államokból, Oroszországból, Csehországból, Szlovákiából, Horvátországból és természetesen Magyarországról is. Az előadók között lesz Dave Scott, az USA-beli Carolina Raptor Center ragadozómadár-védelmi központ vezető állatorvosa, Steve B. Thompson, az Indiana államban működő Purdue University Állatorvosi Karának professzora, Anasztaszija Kadetova, a Moszkvai Állatkert denevérvédelmi központjának munkatársa és Miroslav Bobek, a Prágai Állatkert igazgatója is. A rendezvényt hétfőn délelőtt 10 órakor prof. dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója nyitja meg.
A konferencia fő témái az őshonos állatvilág emberi segítségre szoruló egyedeinek mentése, a mentőmunka természetvédelmi vonatkozásai, a visszatelepítés és visszavadítás kérdései, a mentett állatok gyógyászata és gondozása, a mentő tevékenységhez kapcsolódó jogi, kommunikációs és marketing kérdések, a mentőmunkával összefüggő ismeretterjesztés és a mentőközpontok fejlődésének távlatai lesznek.
A három napon át tartó konferencia első két napján összesen 17 előadásra kerül sor a fenti témakörökben, a vadállatmentésben leginkább érintett állatcsoportok, többek között a ragadozó madarak, a sünök, a denevérek vagy éppen a hüllők mentésével kapcsolatban, illetve lehetőség lesz a szakemberek közötti kötetlen beszélgetésekre is. A harmadik, szerdai napon pedig a konferencia résztvevői kiránduláson vesznek részt a Bükki Nemzeti Parkban. A rangos szakmai rendezvényhez kapcsolódóan szerdán délelőtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben meggyógyított mentett állatokat is szabadon engednek a nemzeti park területén.
A ZOO4NAT projekt
A nemzetközi érdeklődésre számot tartó konferenciára, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykert a Kassai Állatkerttel közösen hívott életre, az úgynevezett „ZOO4NAT – Szlovák és magyar állatkertek az állatvilág megőrzéséért a határmenti térségben" című projekt keretében kerül sor. Ez a projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Szlovákia-Magyarország Határon átnyúló együttműködési program részeként, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert közös projektjeként valósul meg. A projekt célja, hogy segítse és fejlessze a szóban forgó két állatkert szakemberei által folytatott mentőmunkát, továbbá teremtse meg a feltételeket a mentőmunkához, valamint az annak keretében mentett honos fajok egyedeinek korszerű tartásához, illetve a mentőmunka élményszerű bemutatásához.
A fejlesztések a két állatkertben a mentett fajok egyedeinek bemutatására, a Budapesten ezen felül magának a mentőmunkának a fejlesztésére, valamint a mentőmunka és az ismeretterjesztés elősegítésének céljából egy korszerű látvány-mentőközpont kialakítására is irányulnak. Ez utóbbi már meg is valósult, Sünispotály néven tavaly adták át a nagyközönségnek. (lásd: https://euroastra.blog.hu/
A ZOO4NAT projekt teljes költségvetése 1.215.000 euró, amelyből 1.033.000 euró az elnyert támogatás. A Fővárosi Állat- és Növénykertre eső rész 674.000 euró, amelyből összesen 641.000 euró a támogatatás, 33.700 euró pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert önrésze.
Mentőmunka az Állatkertben
A Fővárosi Állat- és Növénykert – számos más küldetése mellett – kiterjedt természetvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek a munkának számos formája van, a veszélyeztetett fajok élőhelyen kívüli, ún. ex situ védelmétől kezdve a vadonbeli védelmi programokban való részvételen át egészen a társadalmi mozgósításig természetvédelmi célok érdekében. Az Állatkert természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a mentőmunka: olyan Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeinek mentése, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A törött szárnyú gólyáktól és a mérgezett sasoktól kezdve a fészekből kipottyant énekesmadarakon és az elárvult kismókusokon át egészen a sérült sünökig és a telelésben megzavart denevérekig.
Az Állatkert több mint másfél évszázados története során rendre előfordult, hogy jó szándékú magánszemélyek behoztak egy-egy segítségre szoruló állatot, amelyről aztán az állatkerti munkatársak gondoskodtak. Az ilyesmi azonban évtizedeken át esetlegesnek számított, nem volt kifejezetten erre szánt kapacitás. A mentőmunka mai formájának közvetlen előzményeként a Madárház egykori főápolója, Becsei Anna gondozott rengeteg ilyen mentett madarat már az 1980-as években. A ’90-es évek közepére az évente behozott mentett állatok száma már meghaladta a század, ezért az Állatkert saját működésének keretein belül külön erőforrásokat (férőhely, munkatársak) csoportosított át a mentőmunkára. 2009 óta pedig az intézményben zajló mentő tevékenység az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt zajlik.
A mentett állatok bekerülésének többféle oka lehet. Jellemzőek a sérülten, különösen traumás sérüléssel, így például törött szárnnyal bekerült madarak. Akadnak olyan állatok is, akik szándékos emberi károkozás miatt szorulnak segítségre, ilyenek például a meglőtt gólyák, illetve a mérgezett sasok is. Sok az elárvult állat is, és az is előfordul, hogy valamilyen okból legyengült madarakról, kisemlősökről kell gondoskodni.
A mentőmunka célja, hogy a bekerült állatok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a szabad természetben. Ennek érdekében a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik az állatkerti munkatársak. Ezt követően pedig arra alkalmas élőhelyeken, a területen dolgozó természetvédelmi szakemberekkel, hatóságokkal együttműködve szabadon engedik őket.
Előfordul olyan eset is, amikor a kiinduló probléma olyan jellegű, hogy az állatot már nem lehet elengedni (pl. olyan szárnysérülésnél, ahol a madár élete megmenthető, de a röpképessége nem állítható vissza). Ilyenkor a mentőmunka keretében az állat hosszú távú ellátásáról, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Az el nem engedhető gólyák egy részét például a Margitszigeti Kisállatkertben szokták elhelyezni. Ott viszont ezek az állatok igen gyakran párba állnak, és fiókákat is nevelnek, amelyek természetesen nem öröklik a törött szárnyat, felcseperedésük után tehát szabadon lehet őket engedni.
Manapság a mentett állatok száma évente ezerötszáz és kétezer között szokott lenni. Az abszolút csúcs a 2016-os esztendő volt, amikor 108 faj 2024 egyedének nyújtottak segítséget az állatkerti mentőmunka keretében. A mentett állatok közül abban az évben 89 faj 1019 egyede volt madár, 11 faj 796 egyede képviselte az emlősöket, további 9 faj 209 egyede pedig a hüllők és a kétéltűek közül került ki. A leggyakrabban bekerülő fajok a madarak közül a fekete rigó, a széncinege és a vörös vércse, az emlősök közül pedig a sünök és a különféle denevérek. De mentettek már az állatkerti munkatársak fakókeselyűt, vidrát és hódot is.
2019. május 27- 29.
Nemzetközi vadállatmentő konferencia
Fővárosi Állat- és Növénykert
Lantai József
