Legyünk pontosak, néhai Ráth György Múzeum. De ki volt a névadó és mit tett, hogy múzeumot neveztek el róla? 1828-ban született a reformkor kezdetén. Jogot tanult, Apponyi György országbíró titkára lett, majd a pesti királyi ítélőtábla bírája, később tanácselnöke. Több jogtudományi kézikönyvet írt. Szenvedélyesen gyűjtötte a muzeális értékű könyveket és iparművészeti tárgyakat. Kínai porcelánt, nepáli, tibeti, mongol szobrocskákat, indiai miniatúrákat, Gallé vázákat, Életének fő műve a háromkötetes „Az iparművészet könyve” c. könyv, amelyet mai napig etalonként kezel a szakma.

A Kiegyezés után megalapította a Magyar Iparművészeti Múzeumot, amelynek első igazgatója lett. A Képzőművészeti Társaságban, az Iparművészeti Társaságban sokat tett a hazai kultúra támogatása érdekében- Az állam és a tehetősebb polgárok anyagi támogatását igyekezett megnyerni sikeresen. Értékes könyvtárát az MTA-ra hagyta, 1000-darabos, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményét az államra hagyományozta. Ezt a páratlan kincset az 1950-es évek elejéig együtt kezelték a Ráth György-villában, majd a Ráth György Múzeumban. A villát államosították, tárgyait „beolvasztották” a  Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumba, amely el is foglalta a villát. De jutott a műkincsekből a Nemzeti Múzeumnak és a Nemzeti Galériának is. A rendszerváltás után rövid ideig visszakapta nevét, de 2014-ben újra lecserélték a táblát. Ma a neves műgyűjtő és múzeumalapító Hopp Ferenc nevét viseli a múzeum, amely egy időben a Kína Múzeum nevet is  viselte.

A Művészet c. folyóirat 1905/4. száma így ír Ráth Györgyről. „A művészeti ügyek erőskezű irányítója.” „Sok bizottságban ő volt az egyetlen ember, aki tisztában volt azzal, hogy mit akar és egyúttal értett is a tárgyhoz.” „Mint tiszta látású logikus fő, mindent megtett az iparművészek elismertetésének ügyében.” (Ez sikerült, ugyanis előtte egy iparművész sem tudott pusztán a mesterségéből megélni.)

A budai várban a Döbrentei téren látható Erzsébet királyné szobra. Ráth György volt az Erzsébet-szoborbizottság elnöke, aki a pályázat kiírása előtt építészek segítségével elkészítteti s Szent György tér rendezési tervét, hogy a pályázóknak biztos helyszínrajzot adhasson

Temetésén 1905-ben Márkus József főpolgármester így búcsúztatta: Áldani fogjuk emlékét múló poraiban is. Hát ez nem így történt. Emlékét ma egy parányi emlékszoba őrzi a Hopp Ferenc Múzeumban. Igaz, Ráth Györgyről utcát is neveztek el Budapest XII. kerületében.

Láng Róbert