A magyar fiatalok átlagon felül kedvezően vélekednek az EU, illetve az Európai Parlament szerepéről, és a kontinensen a legkevésbé érzik úgy, hogy az intézmény hátráltatná a lakosság érdekeit szolgáló nemzeti döntéseket vagy aláásná nemzeti identitásukat. Noha a politikával szemben bizalmatlanok és mindenki másnál kevésbé optimisták, a hazai fiatal felnőttek többsége részt vesz a vasárnapi EP-választásokon. Kétharmaduk olyan politikai pártra szavazna szívesen, amely őszinte és tényleg az emberek életét akarja jobbá tenni – derül ki a Viacom médiavállalat átfogó nemzetközi kutatásából.

A világ egyik vezető szórakoztatóipari és médiavállalkozása, a hazánkban is számos tévécsatornával (pl. Comedy Central, Nickelodeon, Paramount Channel, RTL Spike, MTV) jelen lévő Viacom International Media Networks kutatócsoportja a közelmúltban felmérést végzett arról, hogy az Európai Unió fiatal szavazói miként vélekednek a politikáról és a közelgő Európai Parlamenti választásokról. Az EU tíz országában, köztük Magyarországon is elvégzett átfogó felmérésben tízezer 18-34 éves fiatal vett részt.

A kutatás eredménye szerint az európai fiatalok

• elsősorban saját hazájukhoz tartozóként (72%), másodsorban pedig európai polgárként (35%) határozzák meg magukat.
• Érdekes módon a magyarok mindkét kategóriában kiemelkednek, így esetükben a nemzeti (81%) és egyben az európai (39%) tudat is erősebb az átlagnál.

A többség a legtöbb országban pozitívan vélekedik az EU-ról és az EP szerepéről.

• A magyarok ugyanakkor átlagon felüli arányban gondolják úgy, hogy az EU-tagság jót tesz az országnak (62% kontra 57% átlag), kedvező kulturális hatással van ránk (52% / 51%), illetve hogy az EP megfelelően képviseli a tagállamok érdekeit (50% / 48%).
• A leginkább a magyar fiatalok értenek egyet azzal, hogy az EU létfontosságú szerepet játszik a béke és a tagállamok közötti jó viszony fenntartásában (64% kontra 60% átlag).
• A felmérés szerint éppen a hazai fiatalok gondolják a legkevésbé azt, hogy az EU hátráltatná a tagországokat abban, hogy a saját lakosaik érdekeit szolgáló döntéseket hozzanak (34% kontra 40%), hogy az EU aláássa a nemzeti identitásukat (27% / 32%), illetve hogy az EP csupán pénzkidobás lenne és ezért el kellene törölni (18% / 26%).

Az EU iránti kedvező véleményüknek megfelelően az európai fiatalok kétharmada (65%) úgy nyilatkozott, hogy részt vesz a hétvégi EP-választásokon.

• A magyarok több mint fele (53%) szintén ezt a szándékát jelezte,
• viszont a március-áprilisi adatfelvétel idején nálunk voltak a legtöbben (33%), akik bizonytalanok abban, hogy elmennek-e szavazni.
• Idehaza az átlagosnál erősebb az az érzés a fiatalok körében, hogy a szavazatukkal úgysem tudnak semmin változtatni.

Európa-szerte a fiatalok többsége azt várja az Európai Parlamenttől, hogy elsősorban a környezetvédelem, a gazdasági helyzet, a bevándorlás és a munkanélküliség ügyeivel foglalkozzon.

• A magyarok ugyanakkor mindenki másnál fontosabbnak tartják, hogy az európai politikusok az egészségügy, az oktatás és a személyi jövedelemadózás terén érjenek el jobb eredményeket.
• Legkevésbé nálunk gondolják fontosnak viszont, hogy az EP a nemek egyenlőségének és az LGBTQ jogoknak (21%) az ügyét tartsa napirenden.

Noha az európai fiatalok létfontosságúnak tartják az EU-t a saját jövőjük szempontjából, ez nem jelenti azt, hogy elégedettek lennének a politikával.

• Leginkább bizalmatlansággal, aggodalommal és frusztrációval gondolnak a politikai eseményekre és döntésekre.
• Kevesebb mint egyharmaduk (31%) érdeklődik csak komolyan az aktuálpolitikai történések iránt. A politikai ügyek iránti elkötelezettség a magyarok esetében a legalacsonyabb, mindössze 16%-uk mutat erős érdeklődést.
• Arra a kérdésre, hogy milyen politikai párt lenne vonzó a számukra, Európa-szerte a legtöbben (kétharmados arányban) az őszinteséget emelték ki, amit az az igény követ, hogy a párt ténylegesen az emberek életének jobbá tételén munkálkodjon és világos céljai legyenek.

Mindhárom fő elvárást az összes nemzet fiataljai közül a magyarok fogalmazták meg a legnagyobb arányban.