Budapesten nyolc taxi társaság működik, szolgálja ki az utasokat, a „flotta” nagyjából 8.000 személygépkocsiból áll. De mióta van „géperejű bérkocsi” a fővárosban és milyen volt a régi idők taxija, sofőrje?
Idézet az Esti újság 1913. június 2-i számából: „Kisebbszerű forradalom volt tegnap a fővárosban. Három tucat vadonatúj automobil röpdösött Budapest utcáin, mint első fecskéi annak a gépkocsirajnak, amelyért hosszabban és ádázabban dúlt a csata, mint valamikor Trója falai körül.”
A Kereskedelemügyi Minisztérium adta ki az engedélyt, a „szabályrendeletet” és a „viteldíjszabási tarifát.” A rendszámokat 3.000 koronáért kellett kiváltani - ezt a bevételt használták a fiákeresek kártalanítására. Ezen felül évi 500 koronát fizettek a fővárosnak területhasználati díj címén. A sofőrök hiánya nagy gondot okozott az üzemeltető cégeknek. Gépkocsivezető kiképző tanfolyamokat indítottak, a józsefvárosi Százados-úton alakult meg az első állami sofőr-iskola, az itt végzettek kaphattak autótaxi vezetésre engedélyt. A sofőr jelöltek korábban a géplakatos, műszerész és más hasonló pályát hagyták ott a taxizás kedvéért. Szürke egyenruhát (dressz) és tányérsapkát viseltek.
A kocsiban egy széles nagy ülésnek és két kis ülésnek kellett lenni. A karosszéria színe kötelezően sötétkék, vagy zöld, a kárpit szürke. A taxamétert a kocsi baloldalára szerelték a „balra hajts!” szabálynak megfelelően. Négy rendszámtábla kellett, elől, hátul és a két ajtón. Az engedélyezett sebességhatár 30 km/óra volt.
Az első taxi indulásakor a főváros és az állam színe-java képviseltette magát: ott volt a többi között Jakabffy Imre kereskedelemügyi államtitkár, Jalsoviczky Sándor miniszteri tanácsos, a közrendészeti osztály vezetője, Kolossváry Endre a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, dr. Bódy Tivadar alpolgármester és Boda Dezső főkapitány. Az első utas gróf Teleki Pál volt.
Hat hónap múlva már az első taxis sztrájk is megtörtént, a sofőrök, szerelők magasabb bért és a forgalomból való részesedést követeltek. A napi három koronát kevesellték, a rendőrség is szigorúan büntette őket, borravalót viszont alig kaptak. 1913 volt az utolsó békeév. Amikor az első világháború kitört, a taxiszolgáltatás szinte teljesen megbénult, a sofőrök zöme bevonult katonának.
Láng Róbert
