Közérdeklődésre számot tartó témák Internetes magazinja

EuroAstra Internet Magazin

Dologház

2019. május 20. - EuroAstra

dologhaz.jpgLondoni dologház (workhouse) a XIX. Században

   Ma már igen nehéz meghatározni, mit is jelentett a dologház. Elsődlegesen egy büntetés-végrehajtási mód volt, ami a XVI. században Hollandiából Európa szerte elterjedt. Nem volt a szó eredeti értelmében börtön. A dologház persze zárt intézményként működött, de jótékony célú, vagy szociális ellátó jellegű funkciót is betöltött. Ugyanis a dologházba utalt vagy kényszerített ember ellátást, lakhelyet, gyógyszert, lelki vigaszt is kapott. Igaz, ezért dolgoznia kellett napi 8-10 órát és börtönszerű fegyelemben élni. Sok esetben hajléktalanokat, árvákat, öregeket, rokkantakat, részegeseket, lustákat, prostituáltakat, engedetlen szolgákat, munkakerülőket is a dologházba zártak. Korabeli szóhasználat szerint kisbűnözőknek, kisbűnösöknek hívták őket.

A dologház legjellemzőbb sajátossága a súlyosabb bűnelkövetőktől való elkülönítés, a kemény munka, a fegyelmezés, a lélekápolás, a tanítás, és az egészség felügyelete volt. A dologház eltért a középkori börtön drasztikus bűnöző-őrző, testileg is kínzó-fegyelmező gyakorlatától és előzményeként tekinthetjük a modern büntetés-végrehajtásnak.

Észak-Amerikába a telepesekkel együtt jutott el a dologház intézménye. Boston első dologháza már 1660-ban felépült. Nem az volt a legrosszabb, ami egy elesett emberrel történhetett, hogy dologházba került. A településeknek lehetőségük volt ki is tiltani a városba újonnan érkezett szegényeket, vagy nyilvánvalóvá tenni számukra, hogy nem hajlandók eltartani őket. Gyakorlatilag az éhhalál várt rájuk. Ennek fényében a rossz körülmények között működő dologházak humánusabb alternatívaként tűntek fel.

Emellett a városok „elárverezhették” a dologházban lakó embereket magánszemélyeknek. Akik aztán ruháért és ételért cserébe dolgoztatták a szerencsétleneket. A társadalom kivetettjei olykor a „szegények felügyelője” néven ismert városi hivatalnokhoz is fordulhattak, aki adott esetben a város által biztosított étellel, ruházattal és tűzifával látta el a rászorulókat.

Magyarországon ilyen intézmény Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) és engedélyével jött lére Szenc városában (ma: Senec, Szlovákia), majd átköltözött Tallósra, aztán Szegedre. A dologházi törvényt a magyar jogtörténet is ismeri, ami nem büntetés-végrehajtási intézetet, hanem a szabadságvesztés határozatlan formáját fogalmazta meg. Az 1913. évi XXI. törvény úgy intézkedik, hogy azt a munkaképes egyént, aki csavarog vagy más munkakerülő életmódot folytat, a bíróság dologházba küldheti. (A KMK őse.)

A XX. század első éveiben még léteztek dologházak, aztán folyamatosan megszűntek. Emléküket Budapest VIII. kerületében a Dologház-utca őrzi.

 

 

Láng Róbert

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr3614835418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása