Új ősbemutatóra készül a Budapesti Operettszínház. Május 11-én, a Kálmán Imre Teátrumban láthatja először a közönség Szerb Antal, „A Pendragon legenda” című regényéből készült zenés játékot. Az átdolgozás Kovács Adrián és Galambos Attila munkája.
Egy ősbemutató mindig nagy izgalommal jár. Csakúgy, mint annak idején az Abigél vagy a Szent Iván éji álom – most a Pendragon legenda egy olyan lehetőség, amikor újra egy regényből kell musicalt készíteni. Ennek az összes buktatójával, ugyanakkor minden szépségével együtt – mondta el a darabról a rendező, Somogyi Szilárd. Erre a könyvre azért esett a választás, mert egy örökérvényű történet az örök szerelemről, az öröklétről és ezen kérdéskörök feszegetéséről. Meddig terjed az ember szabadsága? Addig terjed-e ameddig nem gátolja a másik ember szabadságát vagy pedig hogy is van ez az egész? A regény meséjét a misztikummal leöntve, nagyon izgalmas történet keveredett ki belőle.
A keresztény emberek Credojában, a „Hiszekegyben” is szerepel az, ami A Pendragon legenda jelmondata is: „Hiszek a test feltámadásában és az örök életben”. A műben a Rózsakeresztesek az örök élet titkát, elixírjét kutatják és mindenféle fondorlattal próbálják megszerezni azt. Mi, zenés színházi emberek pedig olyan szerencsések vagyunk, hogy a saját „alkímiai laborunkban” keverhetjük ki a csodát, ezt az új zenés darabot, melynek létrejöttének küszöbén állunk. A Pendragon legenda musical eddig még nem létezett, de most életre kel. Szerb Antal regénye 1934-ben született meg Rózsakereszt címmel, később A Pendragon legenda néven lett ismert, és a legnagyobb művészeket, színházi embereket, filmeseket is inspirálta.
A darab valójában Kovács Adrián és Galambos Attila víziója erről a regényről, hiszen az egész regény nem mesélhető el egy színházi este során. A regény úgy alakult át darabbá, hogy a szereplőket bizony „összevonták”. A darabnak hat főszereplője van, szinte mindenki főszereplővé lép elő. A könyv főszereplőjét, Bátky Jánost, Kerényi Miklós Máté játssza, de ugyancsak hangsúlyos lett Pesák Ádám, Simon Boglárka, Mészáros Árpád Zsolt, Janza Kata, Szomor György és Szabó P. Szilveszter megszólalása is. Persze mindig öröm, amikor egy ősbemutatóhoz érkezik egy színház, nagyon hosszú távú sikert remélünk. Ez olyan értékteremtő történet lehet, ami arra veszi rá a fiatalokat – de akár még az idősebbeket is – hogy levegyék a polcról Szerb Antal regényét és elolvassák. Látni fogják, hogy óriási a különbség, ezért érdemes megnézni a darabot és elolvasni a regényt! A káprázatos díszlet Túri Erzsébet érdeme és a jelmeztervező is ő volt.
