Az aranyér egy nagyon gyakori betegség, a felnőtt lakosság 50%-át érinti, mégsem beszélünk róla szívesen. Pedig fontos lenne tudnunk, hogy milyen típusai vannak, és mikor kell szakemberhez fordulnunk ahhoz, hogy megelőzzünk egy kellemetlen beavatkozást. Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, hogy milyen kezelési formák érhetőek el, és hogyan előzhető meg a betegség kialakulása és súlyosbodása.
Milyen tünetei és milyen típusai vannak?
Elhelyezkedésétől függően kétféle aranyeret különböztetünk meg. A külső aranyerek általában azonnal panaszt okoznak, kellemetlenek, kitüremkednek, és később fájnak és akár vérezhetnek is. Gyakran emelésre, erőlködésre, köhögést követően trombotizálhatnak, ami már súlyos fájdalommal, duzzadással és gyulladással jár.
A belső aranyér a székelést követően fájdalom nélküli vérzést okoz, amit a legtöbb esetben a WC papíron hagyott vér miatt vesznek észre. Ezt a típust négy kategóriába soroljuk:
- Mérsékelten megnagyobbodott, vérzékeny aranyér, kifordulás nélkül, mely sem lényeges tünetet, sem panaszt nem okoz.
- Préseléskor, székletürítéskor kiforduló, de spontán visszahúzódó csomó, ami a kitüremkedéskor diszkomfortot, akár vérzést is okozhat.
- A harmadik stádiumban levő aranyeres csomók már nehezen húzódnak vissza maguktól, szinte mindig fájnak és vérezhetnek.
- Állandóan kifordult állapotban levő, vissza nem helyezhető aranyér.
Fontos szem előtt tartani, hogy mind a belső, mind a külső aranyerek jelentkezhetnek végbéltáji viszketéssel és tisztántartási panasszal – hangsúlyozza Dr. Sipos Péter.
Mikor és milyen orvoshoz kell fordulni?
A betegek jellemzően csak a tünetek rosszabbodása esetén kezdenek el foglalkozni a betegséggel, vagy fordulnak szakemberhez. Pedig a nem múló fájdalom, a kitüremkedés megjelenése és ismétlődő vérzés esetén, főleg 40 éves kor felett mindenképpen javasolt az orvosi vizsgálat.
A kezdődő aranyeres panaszokat a háziorvos is sikerrel tudja kezelni. Amennyiben mégsem enyhülnek, vagy szűnnek meg a panaszok, akkor mindenképp javasolt proktológushoz fordulni.
Mitől alakul ki?
A betegséget minden a hasüregi nyomás fokozódásával járó állapot kiválthatja és súlyosbíthatja. Ilyen lehet egy nagy emelés, a heves köhögés, a székrekedés miatti erőlködés, de okozhatja a haskörfogat növekedésével járó elhízás, a hasi víz és a terhesség is. A várandósság miatt megnagyobbodott méh, emelkedett hasi nyomás és a fokozott folyadékigény együttesen az érintettek harmadánál aranyeres panaszokat válthat ki. A szülés körüli időszak igényli a legnagyobb odafigyelést.
Mit tehetünk ellene?
Mint szinte minden esetben a megelőzés a leghatékonyabb. Elodázhatjuk, vagy akár teljesen el is kerülhetjük a betegség kialakulását a rostban gazdag étrenddel, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével, a rendszeres étkezéssel és a testmozgással. Akinél mindez nem elegendő, fontos a székletlágyító rostanyagok extra fogyasztása, mint az étkezési korpa, az útifűmaghéj vagy a lenmagpehely. Megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol magasabb a rostfogyasztás, többet mozognak, és ahol kevesebben végeznek egész napos ülő munkát, ott ritkábban fordul elő az aranyér.
Ha már kialakult a betegség egy enyhébb változata, szedhetünk tablettákat, alkalmazhatunk kúpokat, krémeket, illetve időnként segíthet a kismedencei torna és a kamillás ülőfürdő is. A külső aranyeres csomó esetén a vérrög, vagy az itt levő aranyér eltávolítása jelenti a megoldást. A második fokú belső aranyereknél a gumigyűrű felhelyezése, a harmadfokú aranyereknél a varrógépes aranyér eltávolítás, vagy az ultrahangos aranyérlekötés, esetleg a lézeres aranyér elzárás a megoldás. A negyedik fokú aranyereknél is alkalmazhatóak ezek a módszerek, de ennél a stádiumnál mindezt gyakrabban ki kell egészíteni a hagyományos aranyér-eltávolítással.
