„A hivatalokra vicsorgok mint az ordas. Nagy plecsnik előtt hasra nem estem. Bár pofozna pokolra ördögcsorda minden pecsétes írást. Csak ezt nem! Majakovszkíj szabadverséből való idézet, talán „Vers az útlevélről” a címe. A költőt, hajdani érettség tételemet, az Y-generáció valószínűleg már nem ismeri. Nekem az idézet mai is aktuális.

Nem szeretünk hivatalba járni. Ha csak lehet, én is elkerülöm ezeket az intézményeket. Meg is indoklom miért. De előbb egy példa. Hosszú és tartalmas életem során rendőségen akkor jártam, amikor még az útlevelet, személyi igazolványt, lakcím változást ők intézték. Ügyészt élőben még nem láttam, legfeljebb a tévében. Bíróság előtt kétszer álltam, ekkor házassági bontópernél tanúskodtam. Hogy miért kerüljük a hivatalos ügyeket? Mert nem lehet belőlük jól kijönni. Mi a maximum? Nem vesznek őrizetbe, nem emelnek vádat ellenünk, nem ítélnek el. A törvényeket a lakosság 3-5 százaléka sérti meg. Nyomozás, vádemelés, tárgyalás szerencsére kevés ember érint. Ezért fogadja a társadalom olyan közönnyel az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló híreket.

Legyünk őszinték, a hivatalok beszélnek róla, de nem tudnak mit kezdeni a bűnözés megelőzésével. Ez a megállapítás rendszersemleges. Hazánkban évi 400 ezer bűncselekményt követnek el. Nagyjából napi 1000-et. Ez a szám az utolsó száz évben alig változott. Amikor csökkenő a tendencia, dicshimnuszokat hallunk a bűnüldözés hatékonyságáról. Növekedés esetén nem hallunk semmit. De a bűnözéssel még nálunk nagyobb hatalmak sem tudtak mit kezdeni. Ré-napisten, Mózes, Jézus, Allah, Buddha, senki sem. Még a Teremtő sem tudta megakadályozni a bűnbeesést, sőt, a testvérgyilkosságot sem.

Az igazság malmai lassan őrölnek. Emlékszünk az orvosra, aki a kedvesét elkábította és savval tönkretette. Ez 2013-ban történt. Az ügyvédek 4 évig húzták a tárgyalást, 2017-ben született csak jogerős ítélet. Az orvos 500 méteres környezetében mindenki tudta az igazságot.

Az állami hivataloknál közelebb állnak hozzánk az önkormányzatok, leánykori nevükön a tanácsok. Építési engedély, gépkocsi ügyek, helyi adók, jobb minél előbb túlesni rajtuk. Elmondok egy példát. Néhány éve kaptunk egy behajtó cégtől levelet. Fizessünk be 6000 forint büntetést, mert Örkényben, ekkor és ekkor tilos helyen parkoltunk. Ha nem fizetünk, feljelentést tesznek a bíróságon. A gépkocsi rendszáma stimmelt. De soha életben  nem jártunk Örkényben. Na már most inkább befizettem a pénzt, minthogy a megyei  bíróságra járjak, ahol igazat adtak volna nekünk. Szomorú, de ez volt a legcélszerűbb magatartás.

Hivatalnokok kíméljetek! Egyelőre ez az alapelv többségünknél.

Láng Róbert