Nemrégiben láttam a Miss Arizona című filmet, amelyből (mellékesen) kiderül. hogy a kapurtalai maharadzsa (perzsa tartományi kormányzó) egykor Budapesten járt és a többi között az Arizona-mulatót is felkereste..

   Erről jutott eszembe néhány korabeli pletyka a maharadzsáról, amelyet jóval később, tizenéves koromban hallottam. Nem is akárkitől, Velvárt Nándor, híres magyar kerékpár versenyzőtől. Hogy honnan a közeli ismeretség, azt talán egyszer majd megírom. Egy szó, mint száz, a maharadzsa megérkezett Budapestre kíséretével, mindannyian elegáns, európai öltözetben.

   Az Angol Királynő szállodában lakott, amely nem volt olyan fényűző, mint a palotája Dzsaipurban. Amely az indiaiak szerint a világ legszebb városa. Rózsaszín városnak is hívják, mert a maharadzsák rendelete szerint A nagyúr megkedvelte a fiatalembert. az egész várost rózsaszínre festették. Az udvari asztrológusok úgy találták, hogy ez a szín szerencsét hoz Indiának. Az épületeket azóta is rózsaszínűre festik. Szóval az a hír járta, hogy a maharadzsának a palotája pontosan háromszor akkora, mint az Angol Királynő szálló.

   Az újságok hírül adták, hogy a maharadzsa estélyt adott egy magyar lány tiszteletére. Simon Böskének hívták a 22-éves hajadont, aki Miss Hungary és Miss Európa címmel is büszkélkedhetett. De ne tessék rosszra gondolni, bárhova is ment, édesanyja volt a gardedám. Az eset 1931-ben történt. Az estély végén a vendéglátó egy méretes, féldrágakövekkel élesített brosstűt ajándékozott Böskének. Mindenki azt hitte, hogy aranyból van, később derült ki, hogy ezüst.

   Arról is pletykáltak, hogy a kapurtalai magaradzsa európai körútján egy konstantinápolyi ékszerésznél tömérdek érdemjelet csináltatott. Így háromezer darab gyémántos kis csillagot rendelt, hatvan nagy gyémántos csillagot és tizenkét tojásdad alakú érmet saját arcképével, körülvéve gyémántokkal. Ez utóbbiak mai áron számolva darabonként körülbelül kétszázötven millió forint értéket képviselnek  Néha feltűnnek a nagy árverési házak katalógusaiban.

   Azt is rebesgették, hogy a maharadzsa Budapestre érkezvén nem akart autót bérelni, ezért szolgájával vetetett egy Rolls Royce-ot az Adler-autókerekedéstől. Ők ajánlottak egy kiváló fiatal, angolul beszélő  sofőrt is, aki vitte a gazdag nagyurat ide-oda. A maharadzsa megkedvelte a fiatalembert. Budapesti tartózkodásának utolsó napján a mátyásföldi nemzetközi repülőtérre hajtatott a kocsijával és kíséretével. Amikor megköszönte a sofőr szolgálatát, a fiatalember megkérdezte. Sir Excellence, mi történjék az autóval? A magáé, válaszolta a maharadzsa.

   Az „utcagyerekek” a következő bárgyú dalocskát énekelték: A maharadzsa, a szeme bandzsa, a lába iksz, a foga gipsz, a füle legyező, az orra hegyező, szakálla szúr, mégis nagy úr.

Láng Róbert