Közérdeklődésre számot tartó témák Internetes magazinja

EuroAstra Internet Magazin

A Munkára, Harcra Kész mozgalom

2019. március 11. - EuroAstra

eredmenylap.jpgA második világháborút követően, 1949-ben szovjet mintára hozta létre Dobi István kormánya a „Munkára, Harcra Kész” sportmozgalmat. A központi irányelvek alapján kidolgozott forgatókönyv munkahelyi és iskolai, úgynevezett „szpartakiádokon” keresztül, az országos sportünnepségig bezárólag igyekezett megmozgatni a dolgozó és tanuló ifjúságot. Az MHK  alapját az atlétika és a természetjárás képezte.

   A magyarországi hagyományokra is támaszkodó MHK-mozgalom keretében felújították a 30-as évek mezei futó falubajnokságait, a német mintára a háború előtt megrendezett falusi tornaünnepélyeket, a mezítlábas focibajnokságokat. Az MHK-mozgalom a tömegsportot lényegében központosította. A résztvevőknek meghatározott szinteket kellett elérniük, ezek teljesítését különböző jelvényekkel honorálták. A teljesítményeket jelentették a sportközpontnak. Egy adatot találtam, 1953-ban közel 500.000 résztvevője volt az MHK mozgalomnak.

   A következő versenyszámokból lehetett 5-öt választani a sikeres próbákhoz. Jelvény természetesen az előírt szintek teljesítése esetén járt.

Technikai sportok. (Kislabdadobás célba. Kerékpár. Céllövés.)

Ügyességi sportok. (Talajtorna, Súlylökés. Kislabdahajítás távolra.)

Rugalmassági sportok. (Magasugrás rohammal. Távolugrás rohammal. Ugrókötél.)

Gyorsasági sportok. (Úszás 25, 33, 50 méteren. Futás 100, 200, 400 méteren.)

Állóképesség sportok.  (Gyaloglás.)

Erősportok. (Kötélmászás. Függeszkedés. Fekvőtámasz.)

   A szinteket korcsoportos bontásban határozták meg, azon belül 3 fokozatot volt, amelyeket különböző (bronz, ezüst, arany) jelvényekkel jutalmaztak

   De hogy működött ez alulnézetben? Iskolánkban a 200 tanulóból 180-an vett részt a sportoláson. A Dózsa György úton átsétáltunk a magyar versenysport bölcsőjének nevezett Millenáris Sportpályára. Orvosi vizsgálat következett. Már nem emlékszem, milyen sportokat választottam. De arra igen, hogy sportegyesületek vezetői árgus szemekkel figyelték a versenyeket és ahol tehetséget szimatoltak, megpróbálták elcsábítani a diákokat. A Millenárison figyeltek fel például Iharos Sándorra, aki később közép- és hosszútávfutó lett, számos világcsúcsot tartott és 1955-ben a világ legjobb sportolójának választották. Egyébként a megszólítás „sporttárs” volt.

   1956-ban az MHK-t irányító sportapparátust a forradalom megszüntette. De a 60-as években még az iskolai sportban, leginkább a középiskolákban, az MHK-mozgalom metodikáját alkalmazták, mivel az jól mérhető és fokozatos szinteket írt elő.

   Az utóbbi évtizedben olvastam néhány lekicsinylő írást az MHK-mozgalomról. Ha valaki reális képet akar alkotni magának, kérdezzen meg egy, az MHK szintjeit tannak idején teljesítő, a 90.000 forintos Életmű Díj felé araszoló öregdiákot is.

Láng Róbert

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr6714680686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása