Az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint jelentős, a cégek árbevételének mintegy 8%-a érkezik a késedelmes kintlévőségek behajtásából. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja 17 európai országban, 3400 vállalati döntéshozót kérdezett meg kutatásában.
A magyarországi cégek képviselői közül minden második (48%) nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok, valamint az ügyvédi irodák is. Ez az arány nem mutat jelentős változást az elmúlt évhez képest, és Európai összehasonlításban magasnak számít. Az összes megkérdezett európai vállalat 37%-a működik együtt külső partnerrel.
A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy a behajtásból származó pénzt a vállalatok legtöbbször saját kintlévőségeik törlesztésére (54%) használják fel, míg 50%-uk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget. Jelentős hányad (46%) említette, hogy tevékenységi körének bővítésére, vagy kutatás-fejlesztésre költ (38%), a vállalatok 24%-a pedig a pénzügyi piacon fekteti be ezt a bevételt.
Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése számos pozitív hatást gyakorol a gazdaság teljesítménye szempontjából: „Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok a behajtásból befolyó összegeket nem feltétlenül a napi működésre, hanem sokkal inkább olyan gazdaságélénkítő tevékenységekre költik, mint a munkahelyteremtés, a tevékenységi körök bővítése vagy éppen a K+F. Az EOS számára elsődleges, hogy a kintlévőségeket úgy kezelje, hogy azok behajtása ne befolyásolja negatívan a partneri kapcsolatot az adós és az engedményező között” – mondta el Kraszna Tamás.
2018 tavaszán, az EOS Csoport megbízásából a független piackutató, a TNS Kantar 17 európai országban 3.400 pénzügyi szakértőt kérdezett ki az országukban tapasztalt fizetési szokásokról. Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Spanyolországban, Horvátországban, Csehországban, Svájcban, Németországban, Szlovéniában és Magyarországon 200, a kintlévőségek kezelési szektorán belül tevékenykedő döntéshozó válaszolt az utóbbi nyolc évben tapasztalt, fizetéssel, gazdasági tendenciákkal és a kintlévőségek kezelésével kapcsolatos kérdésekre.
