Aragóniai Katalin

(1485-1536)

 Pici korában anyukájának az volt a rögeszméje, hogy Kati Anglia királynéja legyen. A kislánynak tanulmányoznia kellett az angol udvari etikettet és elsajátítania az alapvető ismereteket Angliáról. A terv sikerült, Artúr walesi herceg elvette feleségül, de Katalin állítólag asszonyként is leány maradt. Majd Artúr hirtelen elhunyt - gyakori volt ez akkoriban - és öccse került VIII. Henrik néven a trónra. Elvette a fiatal özvegyet és Katalin valóban királyné lett. De sok öröme nem volt belőle. Ura, Henrik igen hiú és lobbanékony természetű férfiú volt, aki imádta, habzsolta az életet, szerette a zenét, a táncot, a lovagi játékokat, a jó ételeket és a nőket. Annyira, hogy beleszeretett Katalin egyik udvarhölgyébe, aki mindössze 16 évvel volt fiatalabb a királynénál. Válni nem lehetett akkoriban, ezért az uralkodó kolostorba küldte Katalint. Aki nem ment ugyan a klastromba, de eltűnt a királyi udvarból.

.

Boleyn Anna

(1501-1536)

   Okos, intelligens, öntörvényű és temperamentumos lány, tele ambícióval. Gyönyörűen énekelt, kecsesen táncolt, és rendkívül elmésen társalgott, folyékonyan beszélt franciául, és kitűnően lovagolt. Tudott sakkozni és kártyázni. Gyermekkora során legalább akkora tudásra tett szert, mintha ő is királyi házból származott volna. Pedig csupán egy egyszerű gróf leánykájának született. Édesapja, Thomas Boleyn sajnos csak elsőgenerációs főúr volt. Henrik és Anna 1533. január 25-én összeházasodott, amivel Henrik bigámiát követett el, hiszen még nem vált el Katalintól. De ilyen apróságok nem zavarták az uralkodót. Három év múlva Henrik megunta Annát és el akart váni tőle. Anna azt mondta, hogy ebbe sohasem fog beleegyezni. Így is jó kedvesem, mosolygott az uralkodó és intézkedett, hogy vádolják meg felségárulással hitvesét. Nem részletezem a dolgot, elítélték és lefejezték. Ha valaki tiszteletét akarná leróni sírjánál, a westminsteri apátság Szent Péter királyi kápolnájánál megteheti. Neokonzervatív történészek azóta is kutatják, hogy követhetett el Anna felségsértést. Eredmény nélkül.

Seymour Johanna

(1509-1537)

(3. sz. kép)  Régi nemesi családból származott, apjának Sir John Seymournak  kilenc gyermeke közül az egyik. Mindössze 8 évvel fiatalabb VIII. Henrik előző feleségétől, nem csoda, hogy az uralkodó szeme megakadt rajta. A gyászévet meg sem várva. Nem tévedés, 11 nappal a lefejezés után VIII. Henrik 1536. május 30-án feleségül vette. Anna szerény, halk szavú személyiség volt, tökéletes ellentéte a szeszélyes Boleyn Annának. Johanna igyekezett kibékíteni férjét annak két, fattyúnak nyilvánított leányával, az akkor 20 esztendős Máriával és a 3 éves Erzsébettel. 1537. október 12-én megszületett első és egyetlen közös gyermekük, (a későbbi VI. Eduárd) de 12 nappal a szülés után 1537. október 24-én Anna meghalt gyermekágyi lázban. Sajnos még nem született meg a mi Semmelweis Ignác professzorunk. Henrik őszintén meggyászolta Jane-t (ahogy ő becézte hitvesét) , végrendeletében meghagyta, hogy szeretett felesége mellé temessék majd el, a windsori apátság Szent György kápolnájában.

 Láng Róbert