A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) Fordítástudományi Szakosztálya idén is megszervezte fordításoktatási szakmai napját.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Károli_Gáspár_Református_Egyetem
Az esemény tárgyköre a fordítás-tudomány kétféle megközelítésmódja, a korpusz és a kontrasztivitás jelenlegi, a szakfordítás oktatásában és gyakorlatában betöltött szerepe köré épült. „A korpusz ténylegesen előforduló írott, vagy lejegyzett beszélt nyelvi adatok gyűjteménye.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Korpusz ,
http://corpus.nytud.hu/mnsz/ ,
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125102.htm
„A kontrasztív nyelvészet egy olyan, a gyakorlatban eredményesen alkalmazható egybevető módszer, amellyel le tudjuk írni a két vagy több nyelv közötti egyezéseket és különbözőségeket.”
http://epa.oszk.hu/02200/02287/00017/pdf/Hungarologiai%20Evkonyv_17_116-129.pdf
A meghirdetett rendezvény előtt a MANYE Fordítási szakosztálya tartotta helyszíni összejövetelét, melyen beszámoló hangzott el a szakosztály első évéről, majd új társelnökök választására került sor.Furkó Péter, a KRE BTK tudományos dékánhelyettese, az Angol Nyelvészeti Tanszék vezetője a konferencia megnyitásakor üdvözölte a fordítói és szakoktatói szakma megjelent képviselőit.Az eseménynek helyet adó egyetem fordítói-oktatói tevékenységéről szólva elmondta; az alapszakmák iránti érdeklődésnek felel meg a specializálódás, a szakosodási irányok népszerűsége is, ill. egyes esetekben meg is haladja azt. A KRE Anglisztikai Intézetében 2018-ban új minta-tantervet vezettek be, melyben szaknyelvi kurzusok, fordítástechnika, fordítási gyakorlat, szakfordítás-tárgyak és speciális készségfejlesztő kurzusok épülnek egymásra. A hallgatók ezután kerülhetnek fordítói irodákhoz, ill. audio-vizuális fordításokban vehetnek részt. A specializáció felelősei bevezették a CAD oktatását, az audio-vizuális fordítást, ill. a Nyelvhelyesseg fordítóknak c. tárgyat is. (CAD, Computer Aided Design, Számítógéppel Segített Tervezés) Műfordítás-oktatás mindkét évfolyamon zajlik, s vállalati gyakorlati programokat is indítanak cégek számára. Kari-szintű kutatócsoportok is működnek a Bölcsészettudományi Karon, kiemelkedő jelentőségű körükben az Interkulturális Fordítócsoport munkája.
Heltai Pál professzort köszöntötték 75. születésnapja alkalmából kollégái, aki Kontrasztív elemzés a mai nyelvtanításban és fordításoktatásban címmel tartotta a szakma helyzetéről képet adó előadását.
https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=2824
https://www.fordit.hu/cikkek/2019-02-08-heltai-pal-boldog-75-szuletesnapot/
Az előadó a hallgatóság figyelmébe ajánlja a témakört érintő korábbi cikkét a Modern Nyelvoktatás 2016-os évfolyamából.
A professzor a nyelvoktatás, a kontrasztív (egybevető) nyelvészet és a fordítástudomány kapcsolatáról szólva rámutatott, nagy párhuzamosság tapasztalható a nyelvoktatás és a fordítástudomány fejlődése között. Mindkét diszciplina a kontrasztív nyelvészetből kiindulva kívánt megoldásokat találni problémáira.Eleinte mindkettő a nyelvek strukturális eltéréseit tartotta meghatározónak. A kommunikációval nem foglalkoztak és hamarosan eltávolodtak a nyelvészettől.A nyelvtanítás vonatkozásában azt látjuk, hogy a klasszikusnak nevezhető időben a kontrasztív nyelvészet alkalmazott nyelvészetként kívánta meghatározni magát, a nyelvészet gyakorlati célokra alkalmazva, a nyelvtanulás és a fordítás konkrét segítésével.
A nyelvtanulásban a hangsúlyt a tananyagra helyezte, olyan tudományos tananyagnak a kifejlesztésére, amely önmagát tanítja. A tananyagot nyelvi különbségek alapján kellett létrehozni. A középpontban az interferencia, az anyanyelv hatása áll. A tanulási nehézségek előre-jelzésére, kontrasztív elemzésekre, a hibák elkerülésére törekedett (nehogy a hibák rögzüljenek a tanulás során).
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelvi_interferencia)
A nyelvi különbségek fajtái alapján nehézségi hierarchiát állítottak fel, hamarosan jelentkeztek azonban a problémák. A kontrasztív elemzések előrejelzései nem váltak be, a nyelvi struktúrák különbségei csak részben, vitatott mértékben felelősek a tanulási nehézségekért, sok más tényező is közrejátszik a tanulási nehézségekben, kezdve a tanulást övező környezettől, a tanuló adottságain keresztül a módszerig, a tanulás sorrendjéig, stb. Kiderült, nem elég a nyelvi kompetencia, kommunikativ kompetenciát (közlési készségeket) kell elsajátítaniuk a tanulóknak.
Ezek után indult, és váltotta fel hamarosan a kontrasztív megközelítést a kommunikatív nyelvoktatás.Maga a kontrasztív nyelvészet, ami a nyelvoktatást illeti, további fejlődése során a predikció, az előrejelzés helyett áttért a hibaelemzésre, azaz, ha nem lehet megjósolni, akkor nézzük meg utólag, miért és milyen hibákat követnek el a tanulók. Felmerült a köztes nyelv koncepciója is.
http://epa.oszk.hu/01400/01467/00006/pdf/THL2_2009_1-2_106-136.pdf
https://www.nyest.hu/hirek/lazadas-a-koztes-nyelv-ellen
A kontrasztív nyelvészet is elfogadta, hogy több tényező hat közre a nyelvtanulásban, nyelviek és nem nyelviek egyaránt. Ennek alapján fejlődött tovább a kontrasztív nyelvészet. Figyelembe kell venni, hogy a nyelvtanulás körülményei is változtak, nagyobb hangsúly esik pl. az implicit tanulásra. (Az implicit tanulás tudattalan tanulást jelent, amikor a tanulási folyamatból hiányzik az aktív figyelem és a személy a felidézés során is csak készségszinten „érzi” a megtanultakat. Amikor tudatosan és szabályszerűen törekszünk valamilyen anyag elsajátítására, azt nevezzük explicit tanulásnak. A hétköznapi nyelvben az explicit tanulást értjük a „tanulás” fogalma alatt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Implicit_tanul%C3%A1s )
Az explicit és implicit tanulás viszonyáról rengeteget értekeztek a nyelv-elsajátítás irodalmában. Pl. a fonologiai szint fogalmáról a kontrasztív nyelvészetben azt tanították, hogy ez az a terület, ahol az anyanyelvi és idegennyelvi eltéréseknek komoly szerepe van, hiszen van a tipikus magyar kiejtés és a tipikus idegen nyelvi kiejtés. (A fonológia vagy fonematika a nyelvtudománynak az az ága, amely a beszédhangoknak a nyelvi rendszerben elfoglalt helyét és szerepét vizsgálja, szemben a fonetikával, amely egy adott nyelv beszédhangjainak a leírásával foglalkozik.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fonol%C3%B3gia )
Az oktatás gyakorlatában azonban azt találjuk, pl. angol szakos tanulók oktatásakor, hogy általában nagyon jó a kiejtésük. Nem azért, mert mi kontrasztív elemzéssel rámutattunk, hogy milyen különbségek vannak az angol és a magyar artikuláció között, hanem azért, mert megváltoztak a tanulás körülményei, a hallgatók hozzájutnak audiovizuális anyagokhoz, utaznak, élő kapcsolatuk van anyanyelvi beszélőkkel, így implicit módon elsajátítják a kiejtést is. A nyelvtanításban a kontrasztív megközelítés eléggé háttérbe szorul a kommunikatív nyelvoktatással és az angol kiadású nyelvkönyvekkel, (legalább is angolban) , de a továbbiakban a kutatásban a nyelvek közötti kölcsönhatások kutatása és a kontrasztív nyelvészet a struktúrák, a fonologia és a nyelvtani struktúrák eltérésein kívül elkezdte tanulmányozni az egyes nyelvek különbségeit a szövegépítés és pragmatikai területen. (A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált, több hagyományos ismeretterületet átfogó, ill. azok határán elhelyezkedő tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja. https://hu.wikipedia.org/wiki/Pragmatika Kialakult a kontrasztív pragmatika, kontrasztív retorika tudományága is, jelentős eredményekkel.
A fordításoktatást tekintve, a kontrasztív nyelvészet onnan indult, hogy a fordítás az nyelvi elemek megfeleltetése, forrásnyelvi struktúrák helyettesítése célnyelvi struktúrákkal. Ebben az időben a fordítás-elmélet, vagy fordítástudomány csaknem azonos volt a kontrasztív nyelvészettel. A fordítást folyamatában kódmodell alapján képzelték el, tehát a fordítás nehézségeit a kód eltérései okozzák. A nyelvek eltérései ebből és és az interferenciából adódnak. Tehát a megoldás a fordításban az, hogy kódoljuk át a rendszeres átváltási műveleteket, s akkor megfelelő fordítási műveletekhez jutunk. Ebben az időben merült fel először a gépi fordítás gondolata, amely egy időre csődbe jutott ugyan, de később újra indult. A fordítás nyelvészeti elméletével szemben, amely a kontrasztív nyelvészeten alapult, hamarosan kritikával léptek fel, mondván, nem lehet csak a nyelvi rendszer alapján nézni a fordítást. Kontextusból, szövegkörnyezetből kiragadott mondatok nyelvtani és lexikai (a szókincset felölelő) megfelelései alapján nem lehet fordítást tanítani, mert a fordítás kommunikáció, tényleges nyelvhasználat. Figyelembe kell venni a kontextust, a kulturális hátteret, a fejlődésből eredő eltéréseket, s ugyanúgy, mint a nyelvtanuláskor, felismerték, hogy a fordításban is több tényező hat egyszerre, nem csak az anyanyelv és az idegen forrásnyelv eltérései. Tehát a nyelv maga is háttérbe szorult a fordítástudományban és a fordítás oktatásban. Jól ismert, hogy a fordítástudománynak több fordulatát tartják számon, a kulturális pragmatikai fordulatot, utóbbi időben a szociológiai fordulatot. A fordítás folyamatának kutatása is jelentős mértékben fejlődött, a korpusz alapú fordításkutatás is.
Manapság már nem a nyelvi struktúrák vannak a középpontban, olyan mértékben, hogy végül a 2003-as lisszaboni kongresszuson felvetődött, talán vissza kellene térni a nyelvhez a fordításban, hiszen a fordításban két nyelv szerepel, ezek különböznek egymástól, a nyelvnek sem lenne szabad a fordításból kimaradnia... A gyakorlatban is átalakult a fordítói/szakfordítói munka, főként a technikai fejlődés révén. A gépi fordítás új lendületet vett, az ehhez tartozó elő-, és utó-szerkesztés, a Computer Assisted Translation, a CAD/tools (CAD-es eszközök), a fordítói memória használata általánossá vált.(A fordítómemória olyan adatbázis, amelyben a fordítási egységeket, forrásszegmenseket, és a hozzá tartozó fordításokat, célszegmenseket tároljuk.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ford%C3%ADt%C3%B3mem%C3%B3ria )
A fordításoktatás során állandóan használják a hallgatók a párhuzamos szövegeket, tehát nem annyira szótárból történik a fordítás manapság, s nem annyira a forrásnyelvi struktúra és a célnyelvi struktúra közötti különbségeket nézzük, hanem megkeressük a párhuzamos szövegben fellelhető hasonlóságokat. Léteznek csoportos fordítási projektek és hasonló kezdeményezések. Mindez érezteti hatását a fordítástudományban is. Az ELP (European Language Portfolio, Europai Nyelvi Portfolio) kompetencia modellben már nem a transzfer kompetencia van a középpontban, hanem a fordítás szolgáltató kompetencia. http://www.iranytuportal.hu/sites/default/files/miirtuk/iranytu_2017.pdf
Az eszközök használata vette át a központi szerepet. A hibák megítélése is változott, részben a technikai fejlődésnek köszönhetően, a gépi segédeszközök használata miatt, a fordítás egy kicsit újból alapszintre került. Alacsonyabbak lettek a minőségi elvárások, elfogadhatóvá vált a metro fast translation jellegű fordítás is. Megengedőbb lett a magatartás a nyelvi kontextus-hatásokkal kapcsolatban is, manapság nem háborodunk fel nagyon, ha a fordítás egy kicsit az eredeti nyelv struktúráját követi, meg lehet érteni, s határidőre elkészül a fordítás... A nyelvek közötti kölcsönhatások változnak, a normák is változnak, ez nem az ördögtől való, vallja az előadó. A kontrasztív megközelítés tovább él a fordításban, a fordításoktatásban és a nyelv-, és fordítástudományban is. Új területeken kezdődtek kontrasztív nyelvészeti kutatások a szövegnyelvészetben, pragmatikában.
A fordítás nehézségeit meghatározó tényezők között vannak nyelvi tényezők, a két nyelv különbségei, nyelvi és nem nyelvi tényezők, a kulturális különbségeket egyszerre érintők. Megnövekedett a nem-nyelvi tényezők jelentősége, a fordítási helyzet mikéntje, mit kérnek a fordítótól, melyek a felhasználó meglévő elvárásai, milyen háttértámogatásra lehet számítani, melyek a fordítás körülményei, források, határidő, s a fordítási folyamat általános jellemzői. Kérdés, van-e ma a kontrasztív megközelítésnek haszna, létjogosultsága? A kétségek azokat is elérték, akik korábban jelentős mértékben foglalkoztak a témakörrel. Kell-e kontrasztív megközelítés ahhoz, hogy minden interferencia-gyanús jelenséget kiszűrjünk, és a legjobb minőséget állítsuk elő, tudva azt, hogy ma már nem is fontos a legjobb minőség...
A kérdés ilyetén felvetése nem helyes, az a kérdés. pl. a fordítás-oktatásban, hogy két nyelvnek a nyelvi rendszere és a nyelvhasználat különböző szintjei közötti összehasonlításból nyert adatok milyen területen és milyen formában hasznosíthatók. Nem csak a klasszikus elemzésekből, tehát két nyelv összehasonlításából, hanem az IPA-elemzésekből, az utólagos elemzésekből, a megtapasztalt nehézségekből milyen területeken lehet hasznosítani az adatokat. Kell-e tudatosítani, milyen szinten érdemes tudatosítani az eltéréseket, gyakorlatokat kialakítani, stb.
https://www.internationalphoneticassociation.org/
Vajon a technikai fejlődés és a gépi eszközök használata szükségtelenné teszi a saját (személyes) fordítást?
A válasz; vannak olyan szövegek, amelyeket kevésbé lehet géppel fordítani, nem lehet mindenre párhuzamos szöveget találni és esetenként saját fordításra is szükség van.A felsőfokú nyelvtanulásban, a tanárképzésben és a fordítóképzésben mindenképpen helye van a kontrasztív megközelítésnek, szükség van a tudatosságra, tudatos ismeretekre, a fordítónak is ismernie kell a nyelvi és nyelvhasználati különbségeket, átváltási műveleteket, a fordítónak tudatosabb nyelvhasználónak kell lennie mint az átlag nyelvtanulónak, és a lektorálás, utószerkesztés, fordítási memória segítségével előállított szövegeket is ellenőrizni kell, ez is tudatos ismereteket feltételez.
Ezen túl, a fordítás fajtájától is függ, hogy mennyire lényeges a kontrasztív megközelítés. Tapasztalatok szerint, az idegen nyelvről anyanyelvre fordítás esetében kevésbé fontos a kontrasztivitás, mivel a nyelvtudás, a szaktudás és az eszközhasználat és a minimális fordítói gyakorlat alapján ösztönösen különösebb kontrasztív tudatosság nélkül is általában jól fordítanak a hallgatók, viszont a magyarról idegen nyelvre fordítás során fontosabb.A film-feliratozásban is és a film-szinkronizálásban is nyilvánvaló, hogy a filmfordításban a kontrasztív pragmatikai ismeretek jelentős szerepet játszanak, játszhatnak.
Mit érdemes tanítani ?
Érdemes fordítani pl. az eddig különböző oktatók által megfigyelt lexikogrammatikai kontrasztokat, s érdemes nagyobb szemantikai, pragmatikai területekről indulni. Rá lehet mutatni, hogyan fejezzük ki a határozottságot, vagy a határozatlanságot, hogyan fejezzük ki az állapotot és a cselekvést az egyik nyelvben és a másikban, személytelenség kifejezése, stb. Szórendi kérdéseket illetően, általános tapasztalat, hogy képesítő fordításokban, idegen nyelvről magyarra az egyik legnagyobb gondot a szórend jelenti azoknak is, akik egyébként hibátlanul fordítanak. A kontrasztív szövegtanon belül főleg a kohéziós eszközökkel érdemes foglalkozni. Gondot szokott okozni, hogy a hallgatók követik pl. az angol helyesírást a fordításkor. A gyakorlati fordítók általában kétségbe vonják a fordítástudomány hasznát, mindig felmerül a fordítástudománnyal szemben a gyakorlati alkalmazhatóság igénye, de annak eredményei közvetlenül is hasznosíthatók a fordítás oktatásban.
Külföldi szakirodalmat idézve, az interferencia jelensége nemzetközi viszonylatban is növekvőben van, a fordítók idegenszerűen fordítanak és az idegenszerűségek bekerülnek a nyelvbe.A vonatkozó szerző szerint a fordítások okozzák a diskurzus normák változását, a nyelvromlást, korlátozott hatásként. A német fordítók pl. tudatosan is ellenállnak az interferenciának, s igyekeznek a német szövegalkotás konvencióit betartani, az (angol) interferencia ott erősödik, ahol nincsenek tudatában a normáknak.
További, a konferencián elhangzott előadások:
Korpuszépítés és kontrasztivitás a szakfordítás oktatásában
A diskurzust strukturáló eszközök fordításának problematikája
CAT-es korpuszok a fordítás oktatásában és kutatásában
Alkalmas-e a korpuszalapú módszer a terminuskezelési stratégiák kutatására?
Milyen összehasonlító nyelvi és kulturális ismeretekre van szüksége az előszerkesztőnek, utószerkesztőnek, lektornak?
Hogyan képezzük a saját belső ellenőrzőinket?
A fordítások előkészítése és utógondozása, különös tekintettel a terminológiára Gépiesség és kreativitás: Mi változott a 2017-es szakmai napunk óta? Könyvbemutató és kitekintés
Recenzensek a Gépiesség és kreativitás a fordítási piacon és a fordításoktatásban c. kötetről
Kreativitás ma, a gépi fordítás világában
Harmat Lajos