Szülők, gyerekek, orvosok egyaránt pártolják a gabonapehely fogyasztását. Különösen reggel fontos, hogy az első étkezés szénhidrátban, fehérjében, rostban és vitaminokban gazdag legyen, ehhez a legjobb alapanyag a gabonapehely.
Azt hinné az ember, hogy már az ókorban ismerték ezt az ételt, hiszen az egyiptomiaknak viszonylag fejlett mezőgazdasági kultúrájuk volt, gabonát termesztettek. Száraz gabonaszemeket is találtak Tutanhamon sírjában. De a gabonapehely huszadik századbeli találmány.
William Kaith Kellog (1860-1951) az egészséges életmódot kutató és népszerűsítő amerikai belgyógyász 1894-ben véletlenül állított elő gabonapelyhet. Az adventista és vegetáriánus orvos elfeledkezett egy adag főtt búzáról és éjszakára kint hagyta a szabadban. A következő reggel megállapította, hogy nem a várt összeállt ragacsos anyag lett belőle, hanem különálló száraz pehely.
Barátai, munkatársai kóstolgatták az új ételt és nagyon ízletesnek találták. Kellog elkezdett egy kis üzemben pelyhet gyártani, de nem győzte a vásárlókat kielégíteni. Alapított egy céget, majd többet, a pehelyhez malátát, pirított kukoricát, őrölt magokat kevert és elnevezte „corn flakes”-nek. Később megalapította a Kellog Corn Flake Company-t, forgalomba hozta a különböző gabonacsíra pelyheket, puffasztott rizst, pattogtatott kukoricát, müzlit.
A gyárhálózat dolgozóinak több százas létszámát több ezresre növelte és egyedülálló intézkedéseket tett a dolgozók szociális és jóléti ellátására. Hatalmas összegeket fordított reklámra, hirdetett folyóiratokban, plakátokon, az aláírását rányomtatta minden termék csomagolására. Elérte, hogy neve egyet jelentett a jó minőségű áruval és milliók vásárolták a termékeit. Óriási exportot bonyolított le Európa és Dél-Amerika országaiba..
1912-ben a New-York-i Mecca-házra feltette a világ legnagyobb reklámfeliratát. Herbert C. Hoover amerikai elnök meghívta Kellogot a multimilliomost a Fehér Házba és javaslatokat kért tőle jóléti állam programjához.
A gabonapehely azóta is szárnyal az egész világon.
Láng Róbert