Bizonyára ismeri az Olvasó a címbeli pipáról szóló nyelvtörő mondókát. Ha nem, emlékeztetőül ideírom. „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa, papi fapipa.” Ha sikerül gyorsan elmondani, próbáljuk meg kétakkora sebességgel. Kíváncsi lettem, valódi történetről van-e szó, vagy csak legendáról. Ennek jártam utána tudományos alapossággal.
Rövid szakdolgozatomat három kérdés körül csoportosítottam.
1.Létezik-e Ibafa nevű település?
2. Ha igen, van-e plébániájuk?
3.Készítettek-e valaha fából pipát?
Az első kérdésre a válasz: igen. Ibafa magyar zsákfalu Baranya megyében, Szigetvártól északkeletre, 22 kilométer távolságban. Lakóinak száma 238. A falu neve először egy 1425-ös oklevélben szerepelt, ekkor még Ibafalva néven. Szigetvár 1566-os eleste után Ibafa lakói a törökök elől elmenekültek és csak a XVIII. században vált a helység újra lakottá.
A második kérdésre a válasz: igen. A Pécsi Egyházmegye Szigetvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániája van. A plébániatemplom védőszentje a Szentháromság. 1864-től 40 éven át Hangai-Schreier Nándor volt a falu plébánosa, aki a hagyomány szerint nagyon szeretett pipázni. A pap füstölgő szenvedélye megihlette barátját, Roboz István újságírót, aki kitalálta a nyelvtörő mondókát.
A harmadik kérdésre a válasz: igen. A Magyar Nemzeti Múzeum dohányzástörténeti gyűjteményében két fapipa is található. Egyiken a Vérszerződés jelenetét faragta ki a pipakészítő. Ibafán Gerber Béla iparművész 1934-ben készített egy fapipát, amelyet az akkori plébánosnak, Sarlós Ferencnek ajándékozott. Ez indította el a gyűjtést, amelynek tárgyai az ibafai pipatörténeti múzeumba kerültek, most is megtekinthetők. Az ibafaiak szívében a mai napig él a szeretet a dohányzóeszköz iránt, évente rendeznek lassúsági pipaszívó versenyeket.
A fapipás mondóka nem merült feledésbe, kedvelt és ismert lett, a XX. század elején már iskolás tankönyvekben is szerepelt. 1931-ben megszületett a nyelvtörő zenés feldolgozása is, mely Komjáthy Károly Ipafai lakodalom című három felvonásos operettjének betétdala lett. Bárhonnan is nézzük az esetet, a mondóka ismerté és híressé tette a kis települést.
Láng Róbert.
