A walesi bárdok. Zichy Mihály rajza Nagyszalonta (Erdély, Bihar-megyei város), és Montgomery (Nagybritannia, Wales- tagországbeli város). Testvérvárosok. Arany János Nagyszalontán született. Montgomery várában játszódik A walesi bárdok cselekménye. Csak nem?
De igen! A walesi bárdok igaz történet. I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által lakott Walest. Az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők.
Az irodalomtörténészek a verset történelmi balladának nevezik. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József köszöntésére kérték fel, ő azonban a betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, majd megírta A walesi bárdokat. A Bach-korszak bárgyú titkosszolgálata nem olvasott verseket. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk.
Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az 1848–49-es szabadságharc bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott. Sokan a szabadságharc leverése után a kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet. A szerző őket akarta felrázni, példát mutatni a bátor helytállásra. A ballada 1863-ban a Koszorú című lapban jelent meg először. A verset Arany János a cenzúra miatt nem sajátként, hanem az óangol ballada fordítójaként írta alá. De aki akarta, tudta miről van szó. Arany a skót balladaformát tökéletes művészettel követte.
A BBC 2017-ben megemlékezett Arany János születésének 200. évfordulójáról. A brit köztévé felhívta a figyelmet, hogy A walesi bárdokban megörökített történetet jól ismerik Magyarországon. Felelevenítették, hogy a forradalmi költemény az 1848-49-es szabadságharc leverése után hatalomra került zsarnok rendszer ellen szólt: a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, ahogyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek dicső éneket a Walest I. Edward angol királynak.
A Montgomery várában történt eset kapcsán Eric Fairbrother, Montgomery polgármestere elmondta: a magyarok az általános iskolákban tanulnak a történetről. Úgy vélekedett, Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között.
A testület úgy döntött, hogy a magyar költőnek posztumusz a Montgomery Szabad Polgára (Díszpolgár) címet adományozzák.
Láng Róbert
