Vincent van Gogh

(1853-1890)

Van Gogh: Önarckép

  A XIX. század legnagyobb és legismertebb festőművészei közé tartozik, noha életében egyetlen festményt sem tudott értékesíteni. Hatással voltak rá a párizsi impresszionisták, de a saját útját járta, festészeti technikáját sem előtte,  sem utána nem alkalmazta senki. Valószínűleg nem is lehetséges. Fő műveit a Dél-Franciaország-i Arles-ban alkotta, úgy vélte, délen megtalálja a természet szépségét, a megfelelő fényt és színeket képeihez.

   Magányosnak érezte magát, ezért megkérte barátját, a festő Paul Gauguint, hogy látogassa meg. Gauguin meg is érkezett Arles-ba. Eleinte minden rendben volt, közösen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre romlottak, a megfeszített munka és a nem megfelelő életmód miatt. Egyre többet veszekedtek, míg 1888. december 23-án az udvaron Gogh borotvával megtámadta Gauguint, aki elmenekült. Van Gogh ezután hazament, és a borotvával levágta a bal fülét. Elmegyógyintézetbe került, majd különböző kórházakba.

   Mai szóhasználattal élve egész életét mélyszegénységben töltötte el. 47-éves korában az Auvers-i vár környékén szíven lőtte magát. Néhány napot még élt. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el, tudjuk miért.

Paul Gauguin

(1848-1903)

 Paul Gauguin: Önarckép.

  A családcentrikus életmód messze állt tőle. Feleségét, öt gyermekét hirtelen otthagyja. Panamába, Martinique szigetére utazik, végül Francia Polinézia legnagyobb szigetén Tahitiban köt ki, ahol letelepedik és festeni kezd. Vérhasban és maláriában betegszik meg, ez sem akadályozza művészi elképzeléseit. Először félve kezd a festésnek, mert túl erősen ragyog a fény, a színek élesek, magas tónusúak, úgy érzi, elvakítják. Nem meri vászonra vinni a látványt.

   Erőt vesz magán, Óceánia világa elvarázsolja. Az itt született képek tették világhírűvé. De nem életében. Többször próbálja képeit Európában értékesíteni, sikertelenül. Megszeret egy 14-éves lányt, Pahurát, akit asszonyává fogad és akitől gyermeke is születik. Könyvet ír Noa-Noa címmel, ma már számos nyelvre lefordították. Magyarul több kiadásban jelent meg. Gauguin is mélyszegénységben élt élete végéig.

   A Tahiti szigetén festett Nafe faa ipoipo? (Mikor házasodsz meg?) című festményét két éve 300 millió dollárért, 80 milliárd forintért vette meg egy Katar-i üzletember.

 Pierre Bonnard

(1867-1947)

 Rippl-Rónai József: Pierre Bonnard portréja

  Gaugin még franciaországi tartózkodása során Pont-Aven-ben festőkből álló baráti társaságot alapított. Maguknak szerényen a Nabis (Próféták) nevet adták. A társaság tagja lett a fiatal Pierre Bonnard, akinek Gauguin a keveretlen színek egymás mellé helyezését javasolta.

   Maga Bonnard tulajdonképpen csak ekkor határozta el, hogy végleg a festészettel kíván foglalkozni. A csoport festészeti stílusában kétségkívül voltak hasonlóságok, de egységes Nabis-stílus nem alakult ki. A gauguini elveken kívül, eltérő mértékben ugyan, de hatott rájuk a korszak fontos áramlata, a szimbolizmus (anti-impresszionizmusnak, vagy anti-realizmusnak nevezném) is. A csoport összejöveteleken vitatta meg a fontosnak tartott művészeti kérdéseket, műveikből kisebb tárlatokat rendeztek Párizsban. A társaság mintegy tíz év fennállás után kezdett szétesni, utolsó közös kiállításukat 1899-ben tartották. Tagjai közé tartozott egy ideig Rippl-Rónai József is.

 Láng Róbert