Az örökzöld sláger szerint Fánit valaki elvitte a vásárba és vett neki egy piros szoknyát. Először azt hittem a dal valami sramli zenére írt nóta, a név kitalált. De aztán láttam, hogy a dallamát Ábrahám Pál világhírű operett-zeneszerzőnk, szövegét Heim Imre, az óceánon túl is ismert zeneszerző-szövegíró alkotta. A dal műfaja swing-polka. Lehetetlen, hogy kitalált név legyen Schneider Fáni.

   Talán a Hyppolit a lakáj-ból Scnneider Mátyás lánya. De ez sem jött össze, mert a csinos lányt Terkának hívták. Tovább gondolva a dal szövegét, az is eszembe jutott, hogy Fáni nem lehet egy butuska lány. Hiszen azt mondja, szoknya helyett gigerli kell neki. Ezt a Bécsben felkapott és nálunk is elterjedt szót olyan emberre mondják, aki feltűnő öltözetével és különc magaviseletével hívja fel a figyelmet az éjszakai életben. Tehát Fáni járatos lehetett a revük és bárok világában.

   Tovább kellett lépnem, irány a Vatera. Hátha kibukik valami. Szerencsém volt. Találtam egy eladó példányt a Schneider Fáni című könyvből. Lux Terka írta. Nyomozzunk tovább, ki az a Lux Terka és miről szól a könyv. A hajdani Pesti Hírlap egyik cikkéből kiderül, hogy álnév. Dancsházi Oláh Ida (1873-1938) 16-éves korában kezdett írni Lux Terka néven. Tárcái főként a Pesti Hírlapban jelentek meg. Egy ideig a Színház c. lap főszerkesztője. Szatirikus hangú, sikeres regényeket is írt Legismertebb könyvének főhőse Schneider Fáni.

   Fáni a regény szerint a végzet asszonya. Hermelin köpenyeben jár, ellenállhatatlan, a férfiakat az ujja köré csavarja. Szívesen látott vendég az előkelő szalonokban, bár a kényesebb ízlésűek megvetik, férfifalónak csúfolják. Persze a háta mögött. Társadalmi kritika is a könyv, a félfeudális Magyarország éjszakai életének kritikája.

   Ábrahám Pálnak megtetszhetett a könyv, Fánit megzenésítette. Írásommal egy újabb rejtély oldódott meg a slágerszövegek titokzatos világából.

 Láng Róbert