ELTE-s kutatók mutatták ki az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének parazitaellenes hatását.
ELTE-s kutatók – Horváth Gábor, Pereszlényi Ádám, Kriska György – valamint egy svéd biológus, Susanne Åkesson segítségével magyarországi terepkísérletekben kimutatták, hogy egy barna embermodell bögölyvonzóképessége jelentősen lecsökken csíkos testfestés hatására. A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a barna bábu tízszer olyan vonzó volt a bögölyök számára, mint egy fehér csíkos barna, és egy drapp bábu kétszer több bögölyt vonzott, mint a csíkos. Így a csíkos testfestés bögölytaszítása e díszítési mód egyik áldásos parazitaellenes mellékhatása, minimalizálva ezen élősködő legyek általi zaklatást és a közvetítésükkel terjeszett kórokozók miatti fertőzéseket.
A testfestés igen elterjedt az afrikai, ausztrál, pápua új guineai és észak-amerikai bennszülött közösségekben. A barna bőrre fölvitt díszítés zömére jellemző a fehér, sárga, szürke vagy drapp csíkokból álló mintázat. Ahol a testfestést alkalmazó emberek többsége él, ott bőségesen fordulnak elő bögölyök is, amelyek vérszívás céljából gyakran támadják meg az emberek fedetlen barna bőrét, miáltal súlyos betegségek kórokozóit terjeszthetik.
Az Afrika, Ausztrália, Pápua Új-Guinea és Észak-Amerika bennszülött törzsei között dívó testfestés (1. ábra) célja például a dekoráció, az érzelemkifejezés, a személyazonosság vagy egy adott csoportba tartozás jelzése. A festett mintázat elsősorban hagyományok útján alakul ki, de egyéb szerepe, haszna is lehet, például hőszabályozás vagy rejtőzködés.
A szín, a fényintenzitás, az alak, a mozgás és a szag mellett a fény lineáris polarizációja is kulcsszerepet játszik a bögölyök vonzásában: A nagy polarizációfokú, tetszőleges polarizációirányú fény kizárólag a vérszíváshoz gazdaállatot kereső nőstény bögölyöket vonzza, míg a vízszintesen poláros fény a vizet kereső hímeket és nőstényeket egyaránt. A magyar terepkísérletekben homogén sötétbarna, fehér csíkos sötétbarna és drapp műanyag, ember alakú és nagyságú bábukat használtak A kutatók az álló és fekvő ragadós bábuk által csapdázott számát vizsgálták és képalkotó polarimetriával mérték a bábuk polarizációs mintázatait.
- ábra: A terepkísérletekben használt homogén barna, drapp és fehér csíkos barna embermodellek álló (A), hason fekvő (B) és hanyatt fekvő (C) helyzetben. (D-F) A bábuk ragadós felszíne számos rovart fogott, különösen legyeket, amelyek nagy hányada bögöly volt. (G-I) Csapdába esett bögölyök a fehér csíkos barna (G), drapp (H) és homogén barna (I) bábukon.(csatolva)
A homogén barna bábu és a fehér csíkos barna bábu barna felületrészei erősen polárosak voltak, a drapp báburól visszavert fény jóval kevéssé volt poláros, míg a fehér csíkokról visszaverődő fény lényegében polarizálatlan volt. A visszavert fény polarizációiránya folyamatosan változott a bábuk felületének görbületével. A barna bábu fekvő helyzetben főleg vízszintesen poláros fényt tükrözött, míg álló pózban zömében ferde vagy függőlegesen polárosat.
Amikor a ragadós bábuk álltak, kizárólag nőstény bögölyöket fogtak. Ekkor a barna bábu csapdázta a bögölyök 72%-át, a drapp 18,5%-át míg a fehér csíkos barna bábu csak 9,5%-át. Amikor a bábuk a földön hason vagy hanyatt feküdtek, hím és nőstény bögölyöket egyaránt fogtak. Ekkor szintén a barna bábu volt a legvonzóbb (83-90,4%) és a fehér csíkos barna bábu a legkevésbé vonzó (2,6-5,8%). A nőstény: hím arány a hason ill. hanyatt fekvő barna bábunál 1,8/2,1 volt, míg ugyanezen arányok a drappnál 2,5/3,5 és a fehér csíkosnál 2,5/3,5 voltak.
Összességében, a barna bábu tízszer vonzóbb volt a bögölyök számára, mint a fehér csíkos barna (szignifikáns különbség), a drapp bábu kétszer olyan vonzó volt, mint a fehér csíkos barna (nem szignifikáns), míg a barna bábu több mint ötöször több bögölyt vonzott, mint a drapp (szignifikáns).
Mindebből megállapítható, hogy a barna emberi bőr fehér csíkos festésének egyik pozitív hatása, hogy jelentős vizuális védelmet nyújt a vérszívó bögölyök ellen, mivel szignifikánsan kevesebb bögöly támadja meg az ilyen testfestésű barna bőrű embereket, mint a homogén sötét barnákat. A barna emberek fehér csíkos testfestése feleannyi bögölyt vonz, mint a homogén drapp test.
A csíkos testfestés tehát erős vizuális védelmet nyújt a vérszívó bögölyök ellen. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos testfestések összefüggésben állhatnak a barna bőr veszélyes élősködő rovarok elleni védelmével. Kezdetben társadalmi és kulturális szempontok vezettek a közösségeket és egyéneket azonosító szimbólumok, mint például a személyes dísztárgyak és testfestések alkalmazásához, nem pedig a bőr parazita rovaroktól való védelmének szándéka. De az is bizonyos, hogy a csíkos testfestést alkalmazók hamar megtapasztalták e díszítés paraziták ellen védő áldásos hatását.
A testfestés általában része a társadalmi tevékenységeknek. Ha csak a bögölyök elleni védekezés lenne a célja, akkor a sötét bőrű embereknek érdemes lenne állandóan befesteniük magukat. A namíbiai Himba törzs pásztorkodással foglalkozó női a testükre kent, vajban elkevert porított okkerrel és gyógynövényekkel védekeznek a napsütés, a levegő kiszárító hatása és a vérszívó rovarok ellen. Ez is alátámasztja, hogy az afrikai bennszülöttek tudatában lehetnek testfestésük parazitaellenes hatásának.
A csíkos testfestés bögölyűző hatása nagyon hasznos, mert a gazdakereső nőstény bögölyök a harapásaikkal elviselhetetlen módon zaklatják az embereket, vérszívásukkal pedig számos veszélyes, esetenként halálos betegség kórokozóit és különböző parazitákat (például tularémia, sertés kolera, filária, lépfene, Lyme-kór) juttathatnak az emberbe. Mivel a bögölyök egész évben nagy tömegben vannak jelen Afrika trópusi területein, Ausztráliában és Pápua Új-Guinea-ban, ezért a testfestés bögölyvédő hatása gyakorlatilag egész évben működik e régiókban.
A bögölyök vízhez kötődnek, mert lárváik vízben vagy iszapban fejlődnek. Eképpen tömegesen fordulhatnak elő azon területeken, amelyek néhány 10 kilométeres körzetében vizes élőhelyek vannak. A testfestést használó afrikai bennszülöttek élettere és a bögölyök eloszlása között pozitív korreláció áll fenn, mert e paraziták mindenhol megjelennek, ahol kisebb nagyobb víztesteket találnak a közelben. Ugyanakkor Közép-Ausztrália sivatagos, bennszülöttekkel lakott legtöbb részén a bögölyök viszonylag ritkák. Számos nem sivatagos régióban viszont, ahol az ausztrál és afrikai emberek testfestést használnak, a bögölyök tömegesen fordulnak elő. A csíkos testfelszíni mintázat véd a vérszívó cecelegyek ellen is, amelyek Afrika számos területén honosak. A cecelegyek (a nőstények és a hímek is vérszívók, míg a bögölyöknél csak a nőstények szívnak vért) fejlődésükben nem kötődnek vízhez, ezért a sivatagos területeken is megjelennek. Ezért tehát a fehér csíkos testfestés nemcsak a bögölyöket, hanem a cecelegyeket is távoltartja, ami Afrikában egy további előnye e testdíszítésnek.
A kutatómunkát a magyar NKFIH K-123930, valamint a svéd 2016-05342 és CAnMove-Linnaeus-349-2007-8690 számú pályazatok támogatták.
