Szimbólumkutatók és a szimbolikában hívők szerint a körnél a kezdet és a vég összefolyik, ez is egy jele Istennek és az örökkévalóságnak. A kör Isten behunyt szeme, a kinyilatkozás akarata. Legyen világosság! A kör a nap. Ó-Egyiptomban Ré a napisten.

   Az ókori görögök nem voltak ilyen fennköltek. Igaz, akkoriban még nem ismerték a monoteizmust. Ők a kört a valóságnak megfelelően tökéletes síkidomnak tartották. A körhöz fontos geometriai törvények kötődnek, Például a Thalész- és az Apollóniosz-tétel, továbbá a matematika talán legfontosabb eleme, a Püthagorasz-szám, a Π. De ezeket nem részletezném.

   Arkhimédész görög matematikus, csillagász, fizikus a második pún háborúban harci gépezeteket szerkesztett. Siracusa védői ezeknek köszönhetően két évnél tovább is meg tudták tartani a várost. Amely végül csak árulás eredményeként esett el. A gépek különösen a római hajóhadnak okoztak nagy veszteségeket. Amikor a rómaiak győztek, Marcellus konzul-hadvezér megparancsolta ugyan, hogy a nagy tudós életét kíméljék meg a bosszúállástól, de egy légionárius mégis leszúrta a matematikai problémákba merült 75-éves tudóst. A legenda szerint azzal ingerelte fel a katonát, hogy amikor az összetaposta a homokba rajzolt ábráját, egy tanulmányozásra felrajzolt kört, Arkhimédész rászólt: „Noli tangere circulos meos”, azaz „Ne zavard a köreimet!"  

  Az emberi test középpontja a köldök. Ideális esetben, ha egy kinyújtott karral és lábbal hátán fekvő ember köré kört húzunk, akkor a kéz és lábujjai érinteni fogják a kört. A bazilikák túlnyomó többsége kör alaprajzú.

    A kör alakú kerék úgynevezett egyszerű gép. Egyszerűbb már nem is lehetne. Mégsem lenne nélküle szekér, gépkocsi, vasút, közlekedés, szerszámgép, még fényképezőgép sem. Ha körülnézünk, mindenütt kört látunk. Étkezéskor tányérokat, fizetéskor pénzérméket, utcán kresz-táblákat.

   Továbbá festményeken a szentek feje felett a glóriát. Lehet, hogy a szimbolistáknak van igazuk?

 Láng Róbert