2019. január 11-én hatályba lépnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.
A 2017-es kamarai választásokat követően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik fő céljának a földforgalmi törvény finomhangolását tűzte ki az új ciklusra. Ezt a Kamara az „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, többéves fejlesztési javaslatcsomagját bemutató kiadványában is kiemelt témaként kezelte. A megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve tavaly ősszel törvénymódosító javaslatokat nyújtott be.
A földforgalmi törvény módosításának célja a helyben lakó gazdák szerepének erősítése, egy egészséges, stabil birtokszerkezeten keresztül a versenyképesség növelése, a visszaélések visszaszorítása és a termőföld magyar kézben tartása.
Az Országgyűlés által 2018. december 12-én elfogadott módosítások eredményeképpen változnak a helyi földbizottságokra vonatkozó szabályok. A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében. Ennek megerősítése érdekében a jövőben már nem átmeneti jelleggel látja el ezen feladatokat a Kamara. A kamarai települési agrárgazdasági bizottságok tagjai továbbra is helyi ismeretekre alapozva adnak ajánlást a megyei elnökség részére, akik ez alapján fogalmazzák meg állásfoglalásukat a földügyekben.
Eddig, amennyiben ezen állásfoglalással valaki nem értett egyet, az az önkormányzatok képviselő-testületéhez nyújthatott be kifogást. A törvénymódosítás eredményeképpen a képviselő-testületek a jövőben már nem vesznek részt az eljárásban, a döntést a kormányhivatalok hozzák meg a Kamara állásfoglalása alapján. A kormányhivatal döntésével szemben is lehetőség lesz jogorvoslatra a bíróság előtt. Fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el. Ez azt jelenti, hogy nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, ennek révén a jövőben erősebb lesz a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.
A módosítás eredményeként megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, majd később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel. A helyi földbizottságnak figyelembe kell venni, hogy a helyi viszonyok alapján mekkora jövedelmet lehet mezőgazdasági tevékenységgel realizálni az érintett területen, és az alapján kell értékelniük a vételárat. Ettől indokolt esetekben akár el is lehet térni. Ilyen lehet például, ha az adott területen valamilyen értéknövelő beruházás található, vagy éppen az adott terület hiányzik az egységes birtoktesthez. Az intézkedés a helyben lakó gazdák földvásárlását hivatott szolgálni úgy, hogy előnyben részesíti őket a termőföldek spekulációs célú felvásárlói helyett.
Módosulnak az állattartók elővásárlására és előhaszonbérletre vonatkozó jogosultságai, így igazságosabbá válik a földforgalmi szabályozás. Elővásárlásra és előhaszonbérletre csak akkor jogosult a gazdálkodó, ha a föld művelési ága igazodik a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Az új szabályozás támogatja továbbá a magasabb hozzáadott értékű termelést is azzal, hogy azon gazdálkodók, akik kertészeti tevékenységet folytatnak, vagy vetőmagot állítanak elő, kedvezményes ranghelyet kapnak mind vásárlás, mind bérlés esetén, az állattartókkal azonos szinten.
Szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó és vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam veheti meg a birtokot.
Megváltozik a helyben lakó szomszéd definíciója is, ami azért fontos újítás, mert így azok is élni tudnak az elővásárlás és bérlet jogával, akiknek bár szomszédos a földjük, de a településhatár elválasztja őket egymástól.
További változás, hogy a jövőben a földcsere esetében is szükség lesz a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására. A szabályozás alapján a módosítás hatályba lépését követően nem lehet feles bérleti, illetve részesművelési szerződést kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év múlva 2028. december 31-én megszűnnek. Emellett a törvény hatályba lépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a törvény hatályba lépését követően már nincs lehetőség.
Az új szabályokat a 2019. január 11. után kötött szerződésekre kell alkalmazni, míg az ezen dátum előtt kötött szerződésekre a korábbi szabályok érvényesek.
A földforgalmi szabályozást érintő módosításokról további részletes tájékoztatást nyújt a NAK portálján, illetve rövidesen a falugazdászoknál is elérhető kiadvány.
A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító jogszabály-módosítások is hatályba lépnek 2019. január 11-én.
Régi hiányt pótol a törvénymódosítás azzal, hogy szabályozza a védett állatok által okozott károk megtérítését. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. Mivel ebben az esetben az állam a közérdekre tekintettel korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, így a természetvédelmi hatóságnak kell kártalanítást fizetniük.
A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását.
A törvénymódosítás jogi megoldást ad az egyes vízitársulatoknál fennálló, a tagság érdekeivel szembemenő fizetési anomáliákra is. A jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének a megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta. Ugyanakkor még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt a küldöttgyűlések során hoztak meg. Az új jogszabály egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni.
Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében egyszerűsödik a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítása azzal, hogy az új jogszabály – az eddigi egyhangú döntés helyett – csak egyszerű többségi döntést ír elő.
