Athén, Akropolisz. Az ókor leghíresebb fennmaradt épületegyüttese. Lenyűgöző látvány lentről és fent az épületek közötti udvarról is. Az úgynevezett attikai fennsíkból 150 méter magasan kiemelkedő szürkés mészkősziklára (én dombnak nevezném) épült fellegvár. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtettek, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt, Kr. e. 6000-ben éltek itt emberek, akik erődítmények építésére használták.
Induljuk felfelé. Elérünk a hatalmas márvány Propülaia-hoz (bejárati kapu), menjünk fel a lépcsőkön és máris beléptünk az antik világba, Periklész görög uralkodó és hadvezér korába. Karnyújtásnyira Niké, a győzelem istennőjének temploma, a jón építészeti stílus gyöngyszeme. A Periklész vezette athéniak Kr. e. 452-ban döntő győzelmet arattak a nagyobb hadsereggel rendelkező perzsák felett. Ekkor határozták el az Akropolisz megépítését Niké tiszteletére.
Lépjünk tovább, jobbra a Parthenón, a fegyverforgató Pallasz Athéné temploma, a világ legismertebb ókori épülete, a későbbi klasszicista stílus ihletője. (pl. Magyar Nemzeti Múzeum.). A Parthenón a XVIII. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a kereszténység elterjedésével keresztény templomnak, majd a török megszállás alatt mecsetnek használták és az olasz-görög háborúban 1687-ben bombatámadást szenvedett.
A Parthenónnal szemben megcsodálhatjuk a Erechteus királyról elnevezett Erechteion-t, Artemisz templomát. Szentélyében állt az ókor legkiválóbb szobrászának Pheidiásznak a 12 méter magas, elefántcsont és aranyborítású gyönyörű Athéné-szobra, az ókor hét csodája közül az egyik. (Fennmaradt metszetekből ismerjük.) Az Erechteion erkélyszerű csarnokát hat kőből faragott nőalak, a híres kariatidák tartják.
A XIX. század elején Lord Elgin angol követ III. Szelim szultántól több márványszobrot és domborművet vásárolt (korrupció gyanús módon) és vitetett ki a fellegvárból, szállíttatott Londonba. A British Múzeum antik szoborgyűjteményének büszkeségei. Mai napig vita kérdése a nemzeti műkincsek megvásárlásának és elvitelének jogossága. Amikor a XIX. században a Görög Régészeti Társulat megbízásából megkezdődött az épületek restaurálása, új kariatidát készített egy szobrász és a hiányzó helyére állították.
Még közel húsz nevezetes épület, szobor, szentély maradványai láthatók az Akropoliszon, és a talajba süllyesztett Akropolisz Múzeum. Ha végignézzük kincseit, teljes képet kapunk az ókori görög művészetről. Távozóban vessünk még egy pillantást az Odeon amfiteátrum maradványára. Egy mecénás elhunyt felesége tiszteletére emeltette Kr. u. 160-ban színház céljára.
Láng Róbert
