Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók találkozásánál, az M3-as autópálya végén, egy „ugrásra” (kb. 600 méterre) az ukrán határtól, Budapesttől alig több mint 300 kilométerre az ukrán-magyar határtól, Magyarország északkeleti részén található Vásárosnamény, a Bereg szíve. A vendégszerető kisváros, egyben a régió negyvenezer lélekszámú központja is.

A település rövid története

Ősidők óta lakott helynek számít, kora Árpád-kori település, első fennmaradt írásos említése 1214-ből való. A számos leletek tanúsága szerint régóta lakott. Első birtokosai a Lónyayak voltak (honfoglaló magyar nemzetség lehettek). Namény neve tűnik föl, majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi településként említik az oklevelek. Vásártartási joga már 1418-tól van, innen ered nevének „vásáros” előtagja. Mezővárosként 1494-től említik. A mai napig közösen működnek a közintézmények, az iskola, a tanító, a pap. Mindkét településrésznek külön temploma és presbitériuma van.

Vitka nevét először 1300-ban olvashatjuk. A Rákóczi-szabadságharchoz a Bereg és a Tiszahát népe 1703-ban először csatlakozott. Rákócziék ez év közepén Vásárosnaménynál keltek át a Tiszán, innen mozgósította a vármegyék nemességét. Namény az 1700-as évek elejétől az Eötvös család birtoka volt egészen 1945-ig. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család Naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztosok lettek. A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében. 1923-ig, majd 1940-1944 között ismét Bereg vármegye része lett. Vásárosnaményt 1979-ben nyilvánították várossá, ekkor csatolták hozzá Vitkát és Gergelyiugornyát.

A megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 60 kilométer távolságra van a 9 ezer körüli lakosú kisváros. Ennek ellenére a város a beregi területek csomópontja, mivel nincs település-elkerülő útja, a közúti közlekedése óriási forgalommal bonyolódik a nyüzsgő városkában. Vásárosnamény a 40 ezer lakosú beregi térség oktatási, kulturális, egészségügyi, gazdasági, kereskedelmi és a fentiek okán közlekedési központja is egyben.

Ismerkedés, tervek Vásárosnaménnyal – a polgármester

és munkatársai közreműködésével

Filep Sándor 2010-től irányítja-vezeti polgármesterként a város életét, működését - tudatja a város első embere, autentikus helyszínen, a hivatal dísztermében. (Itt Schmidt Sándor fafaragó népművész alkotásai ejtik ámulatba a vendégeket, nem kevésbé volt élményadó a művészi falfestmény sem: Vecsési Sándor Évszakok, 1969 szekció szemet-lelket gyönyörködtető alkotó-piktorkodásában lehetünk tanúrészesei). A vetített képes előadásból megtudtuk, hogy a városközpontban 5000, a két teleprészen 2000-2000 lakó lakja.

A város gazdasági tevékenységét, a fontosabb eseményeit, szolgáltatásait sorjázta a polgármester. Kis jóindulattal Vásárosnamény a 13 üzemével, gyárával egyben ipari centrum ul is szolgál – sok munkahelyet biztosítván a városka aktív lakóinak. A 250 fős közmunkás mellett valóságos iskolavárosként működik a település. Kétezer diák tanul középiskolában és szakközépiskolában.

Szállás dolgában is jó kínálat mutatkozik: 6 panzió és hotel, 18 ifjúsági és magánszállás, 7 étterem áll a fáradt vendégek rendelkezésére. A közúti közlekedést segíti az a 100 drótszamár, melyet bérlés nyomán lehet igénybe venni, és velük eljutni A-ból B-be.

Kulturális látnivalók dolgában is büszkélkedhet Vásárosnamény vezetése és szorgalmas polgárai. A tájegység páratlan régészeti, néprajzi értékeit és történetét mutatja be a Beregi Múzeum gazdag gyűjteménye, amely a Tomcsányi-kastélyban kapott helyet.

Tervek a szervezett turizmus területén

2013. 01. 23-án az első kihelyezett kormányülés helyszíne volt Vásárosnamény. Liptákné Juhász Anikó, a város Tourinform Iroda Vezetője büszkén „jelentette”, hogy a meghatározott követelmények megvalósításával EDEN-nyertes lett a Felső-Tisza-vidék projektje. Ez annyit tesz, hogy az Európai Desztináció Excellence- (EDEN-) díjasa lett a térség. Köszönhetően a Zoárd-napi sokadalom megrendezésének, a Beregi bringások drótszamaras produkciójuknak, a középkori templomok útjának, Kulturális és Természeti Örökség Egyesület megszervezésének, hasznos működtetésének, 7 kerékpáros örökségtúrának, falufejlesztésnek (Panyola) aktív közreműködésének, a megvalósításokban való részvételnek.

A szakembertől megtudtuk, hogy a térség túrázási lehetőségeit fejlesztik majd: kerékpáron, gyalog és természetesen vízen, illetve ezeket a módokat „variálva”. Hagyományteremtés történ a sárkányhajózás kapcsán, de kajak, kenu igénybevételével szintén számolnak a túrázók. Kerékpárral a vidék nevezetesebb területeit, kirándulási pontjait, középkori templomait (60-at számlálnak a szakértők, ebből 30-at ítélnek szemrevaló fölkeresendőnek). A város és Gergelyiugornya üdülőövezet adottságait – mindezek megvalósításával újra szeretnének az EDEN-pályázaton „nyerni”…

Ebéd és desszert a szakács-, a cukrász-,

és a felszolgáló-tanulók alkotó közreműködésével

A szakács, a cukrász és a felszolgáló diákok jóvoltából szép, finom, felnőtteknek szánt mennyiségű ebéddel traktálták a vendégeket.Nem csak az ételek dicséretét kell rögzítenünk, de a szakszerű és elegáns körülmények szintén rögzítendőek: szakszerű, udvarias felszolgálás (fehér kesztyűben!). A vásárosnaményi Lónyay Menyhért Baptista Szakgimnázium és Szakközépiskola fenntartásában, működtetésében az ebédeltetés az Étekházban történt. Ebéd után beregi finomságokkal, desszertekkel traktálták a tanulmányúton részt vevő újságírókat (a finomságokat a cukrászat tudományát elsajátító tanulók alkották).

Az Étekházról Májer Ibolya igazgató és Varga Zoltán igazgatóhelyettes is tájékoztatott. A hagyományos vásárosnaményi fogásokat (szilvaleves, töltött sült hús) követően a desszertek ejtették gasztronómiai ámulatba a vendégeket (cukrásztanulók által készített): szilvalekvárral, mákkal vastagon töltött, illetve tejszínhabbal „töltött” piskóta rolád váltott ki érdemleges elismerést (a telítettségről most ne essék szó)…

Általános, mindent bemutató etap következett

Ebéd után, szabadfoglalkozás keretében a térséget vehettük górcső alá, A Diófa Étterem – az Atlantika Vízividámparknál hamarosan befejezik a fejlesztést, Gergelyiugornya felderítése, Tisza-part, Bereg Szíve Üdülőközpont, szabad strand, aszfaltozott töltéskorona kerékpárút stb. aktuális bemutatása volt napirenden.

A következőkben a Berwin Ruhagyár Zrt.-t fedezhettük föl. Nem irigyelni való, hogy a varrónők, a vasaló hölgyek ügyesen forgatták a munka tárgyát, kiegészítő eszközöket: nagyon szép és elegáns, sőt a jövő évi divatszínekből összeállított öltönyöket nézhettük ácsingó szemekkel. Idő hiányában szóban tájékoztatott a tourinform vezetője, hogy a szolgáltatások mellett termékek, kézműves- és tűzzománc ékszerek, valamint helyi különleges tárgyak is vásárolhatók a kínálatából.

Keresztszemes hímzés, öntöttvaskályha-,

Szilva- és Vadász-motívumok

A Beregi Múzeum, a keresztszemes gazdag motívumvilág, a hímzés érdekességeit bemutató Vargáné Hegedűs Eszter, egyik ámulatból a másikba ejtette a látogató vendégeket. A gazdag öntöttvaskályha és egyéb finomöntvény-gyűjtemény okkal-joggal hirdeti Vásárosnamény örökségvédelmi, -bemutató nemes szándékát. De a múzeum tematikus és szemet gyönyörködtető gyűjteményét látva, az igazgató úr, Varga János érdekes, lelkes tárlatvezetése kiérdemelte a maximális elismerésünket (csak az időtényező…).

A Szilva sokféle szolgáltatással rendelkezik

a fürdővendégek legnagyobb örömére

Vacsora közeledtével, egy kis „levezetés” gyanánt a Szilva Termál- és Wellness-Fürdőt „vizsgáztathattuk”. Előtte Szűcs István, a fürdő kft. ügyvezetője tájékoztatott a műszaki-technikai adatokkal: 1500 méter mélyből nyerik a gyógyvizet, a 695 méter mélyből a 43 C-fokos vizet. A fürdővendégek szezonban mintegy hatvanezer látogató keresi föl évente a fürdőlétesítményt.  A víz összetétele a hajdúszoboszlóéhoz hasonló. Hidromasszázs, gyógytornász, pszichiáter, reumatológus szakember mellett szauna, infraszauna, gőzszauna, ultra és jódos technológia alkalmazásával állnak a regenerálódni szándékozó fürdővendégek rendelkezésére.

Újabban a környező országokból is  látogatják a 10 éve működő Szilva-fürdőt. A gyógyvíz sokféle „nyavalya” gyógyítására, kezelésére alkalmazható. Vendéglátás szolgáltatással is állnak rendelkezésre (a különböző kezelések mellett): 10 szoba, 20 személy fogadására alkalmas a létesítmény. Kivételesen néhány kolléga a masszőr munkáját fogadta el, testi-lelki felüdülés szándékával.

A vadászat hangulata, autentikus környezetben,

étkészlet és étel tökéletes harmóniában

A szállásunkul szolgáló HUNOR Étterem és Hotel szolgáltatásainak ismertetése, a vadászati lehetőségek, illetve a 2021-ben a Vadászati Világkiállítás egyik fontos és „kikerülhetetlen” állomása lesz Vásárosnamény – tájékoztatott Kiss B. Zoltán, a tulajdonos fia. (Hat gabonatárolót és/vagy dohányszárítót, háromemeletes épületeket alakítanak át további szállás- és kiállítóhelyek biztosítására, illetve különböző tematikus tárlatok megrendezésére.)

A kimondottan vadfogásokból álló vacsorát aktuális és gyönyörű, vadászmotívumos (Zsolnay) étkészlettel ámulásra és elismerésre méltó „hümmögéseket” váltottak ki a vendégekből. No, és az ételsor sem volt (Pestiesen szólva) „nem semmi”: Beregi nádvágó leves (vadkacsából, gazdag beltartalommal, különösen az erdei gomba „terjeszkedett” íz és illat dolgában); Vaddisznó pörkölt sztrapacskával; Rántott vaddisznó comb, töltött burgonyával; Generális vaddisznó sült, - mindhárom fogáshoz fejessaláta, tartár- és barnamártás, uborka, savanyúsággal; a meglepetésdesszert pedig az elegánsan tálalt, csábítóan színes-édes sütőtök mézes mandulával.

Vadászati kiállítás – interaktív módon

A HUNOR Étterem és Hotelban állandó vadászati kiállítás működik, mely interaktív módon hang- és képanyagok segítségével mutatja be négy kontinens apró-, illetve nagyvadak trófeáit. A kiállítás célja a vadászat szellemiségének és a természet szeretetének, távoli tájak élővilágának bemutatása. A kellemes, gasztronómiailag is szép-finom és változatos fogású vacsorát követően a vendégek és vendéglátók kötetlen beszélgetéssel konstatálták az aznapi események gazdag, eredményes és sikeres történéseit, látnivalóit.

Másnap… - folytatódott a szellemi táplálék

„átplántálása” a kollégák számára

Beregdarócra vettük az irányt, ahol az 1100 fős befogadóképességű Hét Csillag Üdülőközpontban vetítettképes, részletes tájékoztatást kaptunk a Felső-Tisza-vidék kiemelt turisztikai térség és a Magyarország legjobb kulturális úti céljává nyilvánított középkori templomok útjáról. Az érdekes és lényegre törő előadónk Deák Attila volt, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési és idegenforgalmi referense. Olyan komplex túraútvonalakat elemzett, hogy máris kedvünk kerekedett a drótszamár nyergébe pattanni. A komplexitás abban is kézzelfogható volt, hogy a kerekezés mellett – természetesen – a gyalogtúrázók elvárásainak is eleget téve, a széles körű változatosság biztosítását pedig a vízi-etapok jelentik majd.

A háromnapos kerékpártúrák átlagban 190, 180, 208 km megtételét jelentik, az egynapos csillagtúrák 40-50  kilométer teljesítését feltételezik. Minden túra 10-15 látványos kincset mutat be a résztvevőknek. (A rossz nyelvek szerint a túrázók jelentős része nemigen akar hazamenni, de az biztos, hogy egyre sűrűbben barangolnak Beregbe kicsit nosztalgiázni?!)

Bringástúra, mosolygós szentek, mezítlábas Notre Dame

Pillanatnyilag maradjunk a kerékpáros-feladatok teljesítésénél. A térség legszebb templomai érintésével egy rövid kirándulás során ismerkedtünk a középkori templomok útjával. Menet közben megálltunk márokpapi református templománál, és a tákosi mezítlábas Notre Dame-nál, ahol a helyi idegenvezetők meséltek a templomok titkairól.

Tarpa, a térség egyik leghangulatosabb települése, ahol „szemrevételeztük a tarpai református templomot, amely a térség egyik legszebb gótikus eredetű műemléke. A templomban rövidesen elkezdődnek a helyreállítási, illetve a térség fontosabb örökségvédelmi felújítások és más szakmai beavatkozások. Vándortáborok a Felső-Tisza-vidéken. A Tivadaron található Ház az Élő Vízhez Ifjúsági Üdülőközpontban a kerékpáros vándortáborok egyik táborhelye. Tájékoztatást kaptunk a Felső-Tisza-vidéki kerékpáros és vízi vándortáborról, az onnan eredő programokról, tapasztalatokról. Búcsúzásképpen megtekintettük az Üdülőközpontot és a település néhány hangulatos falusi szálláshelyeit.

Írta, szerkesztette: László Gyula újságíró