-  Üdvözlöm, jó napot kívánok!

-  …..napot.

-  Szép a körtéje, az íze is finom?

-  Ha akad tökéletes körte a világon, akkor ez az.

-  Kérek két kiló.. Mennyibe kerül?

-  Ezer forint.

-  Tessék.

-  Uram! Kilója ezer forint.

-  Hű, az nagyon drága.

-  Mások is ennyiért adják.

-  Tudja épp reggel mondta be a rádió, hogy a körte felvásárlási ára kétszáz forint kilónként.

-  Na és?

-  Hát akkor hogy lesz ebből az ötszöröse, ezer forint?

-  Már a leszedésre is alig kapnak embert az őstermelők. A városlakók azt hiszik, ingyen végzik mások ezt az embert próbáló munkát?

-  De uram a kétszáz forintos körtét már a felvásárlás előtt leszedték.

-  Igaz. De a szállítás is megdrágult.

-  Az utolsó három hónapban az üzemanyag árak 30 százalékkal csökkentek. Mennyi ÁFÁ-t tetszik fizetni?

-  Halvány gőzöm nincs róla.

-  Akkor hogy fizeti be a forgalmi adót?

-  Én? Sehogy. Van itt a piacon egy könyvelő, ő készíti mindenkinek az adóbevallását meg az adminisztrációs dolgokat. Mi ehhez nem értünk. Ha értenék, nem állnék itt az ötfokos hidegben.

-  Akkor én megmondom. Az általános ÁFA-kulcs 27 százalék.

-  Ejha!

-  De szó van arról, hogy leviszik 5 százalékra. Akkor olcsóbban adja majd a körtét?

-  Eszem ágában sincs.

-  Hát ezt hogy érti?

-  Ha éntőlem megveszik a vevők a körtét ezer forintért, akkor fütyülök rá, hogy mennyi a felvásárlási ár, szállítási költség, ÁFA, helypénz. Akkor ezer forintért fogom eladni. Ha kétezerért veszik meg, akkor kétezerért. Látja uram, ez a körte közgazdaságtana.

-  Tudja mit, kezdem érteni. Itt a kétezer és a viszontlátásra!

Láng Róbert