A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban nyílt kiállításon az érdeklődők a rendkívül értékes, Mátyás kori reneszánsz kódexet, a Carbo-corvinát is megtekinthetik, de emellett sok érdekesség várja a látogatókat, így például számos, Mátyás korabeli csillagászati eszközt is bemutatnak.
Az eseményen köszöntőt mondott Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd a kiállítást megnyitotta, és a Carbo -corvinát bemutatta Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója.
Magyarország uralkodói közül Mátyás király (1443–1490) kiemelkedett műveltségével és tudományszeretetével. Különösen historiográfiai és a csillagászati érdeklődését köszönhette tanárának és tanácsadójának, Vitéz János nagyváradi püspöknek, később esztergomi érseknek. Mátyás reneszánsz udvara Európa-szerte hírnévre tett szert, és számos tudóst vonzott Magyarországra. Könyvtárában, a Bibliotheca Corvinianában megtalálhatók voltak a kor legjelentősebb tudományos művei. Palotájában számos jelentős tudós megfordult, némelyek éveket töltöttek itt. Körükből kiemelkedik a német származású Johannes Regiomontanus (1436–1476), a kor legnagyobb matematikusa és csillagásza, aki 1467 és 1471 között élt és dolgozott Magyarországon.
Az MTA Könyvtár és Információs Központ kiállítással emlékezik meg Mátyásról királyról trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából, valamint az általa támogatott tudósokról, különösen az 550 évvel ezelőtt itt működött Regiomontanusról. A tárlaton a könyvtár Kézirattárában őrzött néhány Mátyás-kori tudományos művet mutatnak be: kódexeket, ősnyomtatványokat, köztük a legértékesebbet, az ún. Carbo-corvinát. Ludovicus Carbo műve a könyvtár egyetlen teljes reneszánsz kódexe, a híres Bibliotheca Corviniana mára fennmaradt 216 kötetének egyike, amit gróf Teleki József (1790–1855), a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, az Akadémiai Könyvtár megalapítója vásárolt meg és adományozott a könyvtárnak 1840-ben.
A kiállításon helyet kapnak Regiomontanusszal kapcsolatba hozható, csillagászati témájú régi könyvek is. Ezek a művek betekintést engednek a 15. században fellendülő csillagászatba, mely megalapozta a napjainkban is uralkodó asztronómiai felfogást. Annak érdekében, hogy minél teljesebb képet adhassanak, a tárlatot más hazai gyűjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Sárospataki Református Kollégium Könyvtára) hasonló témájú műveivel egészítették ki.
Az írott emlékek mellett a kiállításon fontos helyet kap egy Mátyás korából származó csillagászati eszköz, a torquetum, amelynek mérethű másolatát a krakkói Jagelló Egyetem Collegium Maius múzeumából kapták kölcsön. Az eszköz lehetővé teszi a csillagok és a bolygók helyzetének mérését a horizontális, ekvatoriális és ekliptikai koordinátarendszerben.
Regiomontanus munkássága jelentős hatással volt a későbbi századokra, a neki tulajdonított kalendáriumok még a 19. században is népszerűek voltak. A tárlaton azt is bemutatják, hogy a csillagászat a 15. században – de még később is – szorosan összefüggött a csillagjóslással.
Csillagok, csillagképek - tudomány Mátyás király udvarában
A kiállítás megtekinthető 2019. február 28-ig
Nyitvatartás: hétfő–péntek 10.00–18.00, szombat 10.00–16.00
A belépés díjtalan
MTA Könyvtár és Információs Központ
Budapest, V. kerület, Arany János u. 1.
Lantai József
