IVIFHO néven immáron másodjára várta az érdeklődőket az innováció fellegvára, amelyet (egyébiránt tradicionálisan) kétévente szerveznek meg Németországban – informálta korábban a szaksajtó képviselőit Wolfram Huonker, a Landesmesse Stuttgart kiállítások kommunikációs igazgatója és Seifert Ibolya, a magyarországi képviselet (Interpress Kft.) ügyvezetője a sajtótájékoztatójukon. Az alábbiakban a novemberi kiállításról tudósítjuk Olvasóinkat.
November első dekádjában a szőlészet és borászat, a gyümölcsfeldolgozás, továbbá a gyümölcslevek illetve szeszes italok nemzetközi technológiai szakvására nyitotta meg a kapuit Stuttgartban (Baden-Württenberg szívében), az innováció európai fellegvárában. Kontinensünk egyik legmodernebb vásárterületének infrastruktúrája maximálisan alkalmazkodott a repülőtér szomszédságában, a világtrend kihívásaihoz alkalmazkodva. Szakberkekben köztudott, hogy kétévente rendezik meg a szőlészet-borászat, a gyümölcsfeldolgozó- illetve szeszipar egyik legjelentősebb szakkiállítását az új vásárközpontban. Ezúttal három napon keresztül mutatkoztak be a nagyérdeműnek a szőlőművelés, a szüreti betakarítás, a szőlőfeldolgozás, a borkezelés, valamint a palackozás- és csomagolás-technika legmodernebb gépei és berendezései. A közel öt hektáron megszervezett összejövetel a termeléstől a végtermék értékesítéséig a teljes vertikumot lefedi.
A kiállítás szakmai szervezője a mintegy negyvenezer kisebb borászati üzem érdekképviseletét ellátó Német Bortermelők Szövetsége (DWV) és a Német Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) – merthogy ezen intézmények hozzájárulása garantálja a kiállítás rangját és jelentőségét is egyben. Már a legutóbbi első vásár adatai is jelezték a találkozó nemzetközi tekintélyét: tehát 2016-ban csaknem öt hektárnyi területen 23 ország 590 kiállítója mutatta be termékeit illetve szolgáltatásait, a 63 országból érkezett közel 36 ezer főnyi szakmai látogatónak. A főbb témacsoportokat akkor is a következők alkották: borászati technológia, pincészeti berendezések, csomagolás, logisztika, tisztítás, higiénia, desztilláció, szőlő- és gyümölcs ültető és szüretelő gépek, bor- és gyümölcs feldolgozó berendezések, talajművelő gépek, arató gépek, szivattyúk, szolgáltatások – a többi között.
A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a feltörekvő kelet-európai országokra. Éppen ezért nagyon számítottak a magyar résztvevőkre, kiállítókra és látogatókra egyaránt. A kiállítás iránt érdeklődők számára összegezzük a legfontosabb tudnivalókat: a szakvásár három napon át fórumok keretében mutatta be az ágazatot foglalkoztató legújabb témákat. A szakvásár fénypontját ugyan a gépbemutatók jelentették, de megtalálhatók voltak minden üzemmérethez igazodva a különböző technológiák is. A csarnokokat következetesen tematikus tagolással alakították ki.
A monstre találkozó, mint Európa kellős közepén rendezett szakvásár optimálisan elérhető a földkerekség bármely pontjáról, nemzetközi ismertsége pedig biztosított a világszerte hasonló nevű rendezvényekkel – a kelet-európai exportpiac teljes lefedése mellett. A szervezők további tervezett céljai között szerepelt a kiállítók és a látogatók számának további növelése. A látogatói célcsoportok a következők voltak: szőlészet és gyümölcstermesztés, pincészetek, gyümölcslé- és sűrítmény-gyártók, gyümölcslé-palackozók, gyümölcs- és habzóbor-gyártók, gyümölcspárlat- és szeszesital-gyártók.
A látogatók az idei szakkiállításon is változatos kísérőprogramok közül válogathattak. A digitalizálás esélyeit és kockázatát elemző tanácskozás vezető témája a „Borászat 4.0” volt. A vásár priorítását jól alátámasztotta, hogy Joachim Ruckwied német agrárminiszter aktív résztvevője volt az eseményeknek. A legújabb technológiákat és gépeket élőben bemutató rendezvényeken vehettek részt az érdeklődők. S hogy Magyarországnak is fontos az ilyetén megmérettetés, azt Feldmann Zsolt államtitkár előadása szintén bizonyította. Hazánkat végül is ezúttal négy kiállító képviselte. Ezek sorában a hordókészítésben tradicionális családi vállalkozást látogattuk meg elsők Kalina Gábor és Marianna párja személyében. A nyolc fős vállalkozás tulajdonosai legutóbb is itt voltak, így joggal jöttek el másodjára is az akkori sikereik alapján. Évente több, mint ezer hordót készítenek 50-500 literes méretben, speciális technológiával a hagyományaiknak megfelelően. A másik hasonló cég tulajdonos ügyvezetője Mészáros Gyula (Dolium Kft.) regénybe illő történetekkel hívta fel magára a figyelmet az anno még háromszáz dolgozóval tevékenykedő jogelődöt is megemlítve, aki végelszámolással vásárolta meg a kőbányai üzemet. Elmondása szerint a 16 fős cégével a szegmensben piacvezető franciákkal nehéz versenyezni, pedig 50-500 literes palettájuk minősége és ára alapján a többi magyar gyártókkal ott lenne a helyük az élvonalban. A domaszéki Maurer Gép Kft. jövőre ünnepelheti fennállásának tíz éves jubileumát, amelyre további fejlesztésekkel is készülnek a szakembereik. A negyven fős gyártó és fejlesztő cég gyümölcsfeldolgozó gépeik már min. harminc országban termelnek kis- és közép vállalkozások számára. Az említett 3 magyar kiállító a négyes számú csarnokban kaptak helyet, míg a Dolina Kft. a legújabb Paul Horn tízes csarnokában, egy eredeti hazai védett termékkel Farkas László tulajdonos ötlete alapján. Ez a bizonyos FogDragon (KödSárkány) egy vontatható munkagép (már 45 LE-s traktorral vontatható) a tavaszi fagyok kártételének megakadályozására készült. A + méretben gyártott kreatív szerkezetben biomasszát égetnek – vízpárával a fagykisugárzások visszafogására. Az ültetvényekben a gazdaságos találmány tíz hektárra van kalibrálva, amelyet max. húsz perc alatt úgymond lejárnak. Az első mondhatni prototípust 2016.-ban adták el, s eddig már bő félszáz értékesítésével – zömében külföldre - büszkélkedhetnek. A világszabadalom iránt jelenleg főleg Spanyolországból érdeklődnek, amelyet egységesen mintegy öt millió forint körüli értékben kínálnak.
A hazánkban jól ismert kirscheimi Güttler GmbH. Bő két évtizede képviseletet tart fenn hazánkban, akik profi standjukon folyamatosan érdeklődtek a szakemberek újdonságaik iránt. A hármas egységet képező talajművelő gépek az eróziós területeken különösen fantasztikus eredményeket bizonyítanak a gyakorlatban egy osztrák professzor szellemi termékének jóvoltából. A nagy nyüzsgésben örömmel beszélgettünk a Kiskunhalasról érkezett fiatal agráriusokkal, akik 110 hektárnyi szőlőterület képviseletében voltak érdekeltek. A több lábon álló gazdaság tulajdonosa Dr. Bognár István sokoldalúságát bizonyítja a közel félezer szántóterület mellett csaknem ötven a ló-, a mintegy négyszázas hús marha állomány, valamint 630 koca és szaporulata.
Összességében a látogatók a digitális mezőgazdaság legújabb technikai vívmányait ismerhették meg a dronoktól kezdve a metsző, permetező és öntöző robotokig. A szőlőtermesztés végeredményeként megjelenő borok kóstolásával a helyszínen megtapasztalhattuk, hogy egy-egy technológiai vagy technikai változtatás milyen ízbeli eltéréseket eredményezhet. Továbbá speciális szemináriumokat is szerveztek a fiatal kutatóknak, szakembereknek és gazdálkodóknak egyaránt. Olyan startup cégek bemutatkozására is lehetőség nyílt a szakkiállítás keretében, amelyek a digitális gazdálkodás támogatására különböző alkalmazásokat fejlesztettek. A vásár új, Paul Horn nevű csarnokában található DLG, racionálisan kollektív standon mutatkozott be a „Smart Horticulture” témaköréhez kapcsolódó újdonságokkal. A szakmai programok között talán az egyik legnagyobb érdeklődés kisérte a 63. Nemzetközi DWV Borászati Kongresszust, amely idén az említett Weinbau 4.0 címet viselte. A tudományos tanácskozás programjának alakításában a német oktatási intézmények és kutatóintézetek szakemberei vettek részt, a melynek középpontjában a kertészeti termelés és feldolgozás digitalizációját érintő kérdések álltak. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek a Duna-menti országok közötti gazdasági kapcsolatok kiépülését támogató programok szervezésére.
A német szakemberek eddig is nagyon fontosnak tartották, s tartják a jövőben a közép-európai párbeszéd illetve tapasztalatcsere bővítését, hiszen a klímaváltozás hatásaival – mint közös kihívással – együttműködéssel hatékonyabban lehet megbirkózni. Másik fontos terület a növényvédelem, ahol az éghajlati körülmények változása következtében új károsítók megjelenésére kell számítani, illetve problémát jelent az egyre több károsító esetében tapasztalható növényvédőszer-rezisztencia megjelenése is - a többi között. A szakkiállításon kiemelt hangsúllyal szerepeltek a legújabb technológiai megoldások és innovációs eredmények, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elősegítése, a klímaváltozásra adandó válaszok valamint a borkultúra kapcsolódása a turizmus fejlesztéséhez.
Szalay Attila
