A IV. Pajtaszínház program indulásáról, a vidéki amatőr színjátszást újraélesztő program eddigi eredményeiről, valamint a most zajló program részleteiről tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Teátrumi Társaság 2018. október 29-én a Nemzeti Színházban.
A Nemzeti Művelődési Intézet a Magyar Teátrumi Társasággal együttműködve 2015-ben amatőr színjátszó körök indítását kezdeményezte és szakmailag támogatta olyan településeken, amelyeken a projekt indulásáig nem volt színjátszó köri tevékenység, azonban a település lakosai és közösségei részéről erős szándék mutatkozik az ezirányú művészeti tevékenység folytatására. Ezek továbbvitele vagy újraélesztése volt a mintaprogramként indított projekt kiemelt célja – a vártnál is eredményesebb első programot követte növekvő sikerrel a színházi évadokhoz igazodó második és harmadik Pajtaszínház program 2016/17-ben, illetve 2017/18-ban. A bevont települések színjátszó csoportjai a kezdetek óta a magyar kultúra napja előtt tisztelegve január végén a Nemzeti Színház stúdiószínpadain mutatkozhattak be a program során született előadásaikkal.
A IV., 2018-ban induló Pajtaszínházi Programba bevont települések
Bács-Kiskun megye Fülöpjakab 1164 fő
Baranya megye Almamellék 430 fő
Békés megye Kardoskút 822 fő
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sajókaza 3041 fő
Csongrád megye
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron megye Nagylózs 1033 fő
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszaszőlős 1518 fő
Komárom-Esztergom megye Baj
Nógrád megye
Pest megye
Somogy megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Érpatak 1855 fő
Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
Zala megye
A sajtótájékoztatón Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a Pajtaszínház program nemcsak a kistelepülések kultúramegtartásának, továbbadásának szempontjából fontos, hanem kiemelkedő annak közösségformáló, társadalomfejlesztő hatása is. Az előadó-művészeti közösségeknek, így a színjátszó közösségeknek is jelentős szerepük van a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztésében, illetve a munkához, tanuláshoz, közösségekhez való pozitív viszonyulás önmagunkban történő kialakításában is. Külön öröm – hívta fel a helyettes államtitkár asszony a figyelmet –, hogy az eddigi 62 csoport közül 53 a program lezárását követően is működik.
Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Nemzeti Színház vezérigazgatója felidézte a Pajtaszínházi program kezdeteit. Mint mondta: az idő a programot kitalálókat igazolta, hiszen évről évre egyre nagyobb siker övezi az eseményt. A magyar kultúra napi rendezvények egyik fénypontja, amikor az amatőr színjátszó pajtaszínházi közösségek megtöltik a Nemzeti Színházat. Az igaz erő azonban abban van, amit a települések életébe hoz a szemle: falvak mozdulnak meg, hogy színjátszóikat elkísérjék az országos bemutatkozásra, hogy részesei lehessenek a település sikerének.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője a programot egy folyamat részeként értelmezte. A gyökerek a XVIII. század végén, a XIX. század elején keresendőek, amikor a települések nagy részén voltak olvasókörök, színjátszókörök, s a helyiek aktív résztvevői voltak településük történéseinek. A 2012-ben elindult – a közművelődési feladatellátást megújító – folyamat több ponton összefonódott a kulturális alapellátás kiterjesztésével. Ennek a megújulásnak lényeges elemei voltak a bezárt művelődési házak ajtajait újra kitáró „Kapunyitogató” események, a kulturális közfoglalkoztatási programok, a kisközösségekre és helyi aktivitásra építő amatőr művészeti mintaprogramok, valamint a szakmai utánpótlást biztosító új közép- és felső képzések.
Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, a program szakmai koordinátora a partnerségre helyezte a hangsúlyt. Nagy szerencse volt – mondta –, hogy a programnak sikerült megnyerni a megyeszékhelyen lévő színházakat is, amelyek színházi mentorokat biztosítottak egy-egy darab színreviteléhez, s a színjátszók közösséggé formálásához.
Az alkotó- és előadóművészeti közösségek nemcsak művészeti műhelyek, hanem társadalmi és egyéni művelődési színterei is: általuk valósulhat meg a közművelődés közösségépítő, helyi társadalomfejlesztő szerepe. A 62 eddig megismert csoportból 53 a projekt befejezését követően is működik, csak 9 közösség hagyott fel a színjátszással – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A most induló IV. Pajtaszínházi programmal együtt már 62-ről 81-re nőtt a csatlakozó települések száma. Az előző évekhez hasonlóan az idei programba bevont települések is alacsony lélekszámúak: 40%-uk 1000 fő alatti, s nincs olyan település, amelynek népessége meghaladná a 3100 főt.
A program eredményeit összegző IV. Pajtaszínházi Szemlére 2019. január 26–27-én kerül sor a Nemzeti Színházban.
http://magyarteatrumitarsasag.
Lantai József
