Az Iparművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának részeként lezárult épületszerkezeti vizsgálatok eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Cselovszki Zoltán főigazgató. Megismertük és közelről megtekinthettük az Üllői úti Lechner palotán végzett egyes feltárásokat, a homlokzatról eltávolított díszítő és burkoló kerámiaelemeket. Ezek túlnyomó része tisztítás és restaurálás után a felújítás részeként visszakerülhet majd eredeti helyére.
Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épületében kialakult tartószerkezeti, statikai problémáknak csak egyik következménye az, hogy a lanterna néhány évvel ezelőtt lekerült a kupola tetejéről. Az elmúlt évtizedekben már több vizsgálat zajlott a főfalakon, homlokzati főfalon, padlózatokon, terazzókon megjelenő repedések, a különböző elemrögzítésekben lévő károsodások miatt, melyek mind-mind tartószerkezeti mozgásokra utaltak.
A födémet tartó acélgerendázat elhajlása, lehajlása, az épület süllyedése, megtörése több beavatkozást is igényel, melyekre az épület teljes körű rekonstrukciója keretében sor kerülhet.
Az épület alapvetően az Ős-Duna feltöltött medrébe épült, mindkét világháborúban és az 1956-os forradalom alatt is sérüléseket szenvedett, de sérült az 1956-os földrengésben és a mellette futó 3. metró vonal építésekor is.
Az épület először a megépítése után közvetlenül, majd a folyamatos talajvízingadozás, végül a 3. metró vonal építésekor jelentős süllyedéseket is szenvedett, melyek nem egyformán érintették az épület minden pontját. A metróépítést követően egy, az egész épületen áthaladó nagyobb törés - mely kívül a homlokzaton és belül a boltozatokon is nyomon követhető - alakult ki az épületben.
Tekintettel a fentiekre, a korábbi építési engedéllyel rendelkező terv kapcsán a tervezőktől feltárásokat, további kutatásokat kért, hogy minden probléma ismert legyen, és minden problémát kezelni képes kiviteli tervek készülhessenek a nagyrekonstrukció megkezdéséhez, amihez így a teljes épület tartószerkezeti, statikai vizsgálatát el kellett végezni.
A nagyrekonstrukció keretében a felmérések, feltárások és kutatások alapján készült új engedélyezési terv és a kiviteli tervek szerint a korábbi hibák kijavításával és földrengést is átvészelni képes erősítéssel az alábbi tartószerkezeti beavatkozások mindenképpen szükségesek:
- több helyen új vasbeton keretek, vasbeton falak szükségesek merevítési céllal, a vasbetonlemezt leterhelni, alapokat megerősíteni, a talajvíz ellen injektálni kell, több területen új alapozás és megtámasztás is szükséges
- a födémek esetében 8-10 cm vastag vasalt felbeton-megerősítés szükséges, illetve számos helyen a korrodált födémek cseréje
- a terheléseket új acélgerendázattal kell átvinni a főfalakra, a lanternát alátámasztó vasbetonszerkezetet és a kupola alátámasztását is meg kell erősíteni
- ezen munkálatok után a műemléki díszítőszobrász, díszítőfestő, terrazzo és további restaurátori helyreállítások, rekonstrukciók is elvégezhetők
A homlokzat falazatának, valamint a homlokzat koszorú alatti vizsgálatainak eredménye alapján állt elő veszélytelenítési kötelezettség, melyet aztán további tartószerkezeti vizsgálatok követtek a homlokzaton.
Eredetileg Lechner tervei szerint nem épületkerámia fogadására épült a homlokzati falazat, melynek eredményeként az épületkerámia burkolat napjainkra a vakolat mentén a homlokzati főfaltól elvált, a kialakult rés következtében az épületkerámiák kisebb-nagyobb felületekben önálló falat alkottak, a repedések mentén a leesés veszélyét hordozták, ezért az épületkerámiák lementése vált szükségessé.
Az épületdíszek és épületkerámiák digitális nyilvántartása és állapotrögzítése szerint a lementett eredeti épületkerámiák 95%-a biztosan visszahelyezhető lesz az eredeti helyére, ha a nagyrekonstrukció keretében a szükséges tartószerkezeti beavatkozások és az épületkerámiák esetében a szükséges restaurálási munkálatok megtörténhetnek.
Lantai József
