Műcsarnok Iványi-Grünwald Béla
A 19-20. század fordulóján világszerte a művészekre is kiható különböző életreform mozgalmak bontakoztak ki. A modernizációval együtt járó törekvések közös jellemzője a visszatérés a természethez. Megnyilvánulási formái: a kertvárosokban élés, a földreform, az antialkoholizmus, a vegetarianizmus, a természetgyógyászat, a testkultúra, valamint a menekülés a városból, a teozófia, a civilizáció kritikája stb.
Műcsarnok Kócziány Aladár
A Monarchia nagyvárosaiban (Bécs, Prága, Budapest) az új értelmiség: írók, képzőművészek, zeneszerzők, filozófusok, természet- és társadalomtudósok szívesen magukévá tették a reformtörekvéseket és a divatos ezoterikus vagy gnosztikus tanokat. A mozgalom festőinek „rejtett” kapcsolatait bemutató kiállítás eddig soha így nem értelmezett történeteit tárja fel. A 20. század elején a virágkorukat élő életreform-mozgalmak később ismét feltűntek a „hatvannyolcas” években és az ún. „new age”vallási, politikai, gazdasági elképzeléseiben, mint a szabad testmozgás, sportos öltözet, fitnesz, vegetáriánus étkezés, biogazdálkodás, reformkonyha, természetgyógyászat, a nyugati kultúrák és a keleti filozófiák hatása. Divatossá lettek a küzdősportok, az antropozófia, a természeti környezet felértékelése, a nevelés és a lakókörnyezet kialakítása – írja dr. Németh András, a kiállítás kurátora. Létrejöttében közreműködött az ELTE Neveléstudományi Intézet Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoportja és Neveléstudományi Doktori Iskolája. A kiállítás egyébként a CAFÉ Budapest programsorozat része.
Műcsarnok Kőrösfői-Kriesch Aladár
Hosszú folyamat vezetett el – a reneszánsztól a felvilágosodásig, majd az ipari forradalomtól a természettudományos gondolkodásig – amíg a művészet felismerte 19. század végi és a 20. század eleji újfajta harmónia útkeresését. A kiállítás bemutatja a korszak hivatalos kritikájával szemben alakult iskolák és művészeti körök alkotóinak munkáit. A müncheni akadémián 1872-ben a fiatal Karl Wilhelm Diefenbach Mednyánszky Lászlóval együtt kezdte tanulmányait. Néhány évvel később Hollósy Simon müncheni festőiskolájában tanult Csontváry Kosztka Tivadar is, aki már foglalkozott teozófiával, sőt vegetáriánus volt. Diefenbach aztán Bécsben Humanitas néven nyitott festőiskolát, amelyből a századfordulóra megérett a Sezession irányzata. Első korszakalkotó művészei között szerepel a tolsztojánus Gustav Klimt. A„rejtett” életreformok követőiből nemzetközi mozgalom nőtt ki. Férfiak és nők először tudtak együtt alkotni a művészkolóniákban. Az új testkultúra kirobbantója minden bizonnyal Isadora Duncan lehetett, akit a magyar közönség 1902-ben kirobbanó lelkesedéssel ünnepelt. A kor kiemelkedő magyar táncművésze Dienes Valéria volt. Itt külön szekcióban látjuk fényképeit, a róla készült rajzokat. A polgári szabadságjogok felszínre törhettek. Dr. Dienes Valéria például Párizsban matematikát tanult, és Henri Bergson első női diplomása lett. Szerinte Bergson a tér-idő evolúciója magában hordozza a múltját „az organikus mindenségben minden élő jelenlévő anyagában”. Azaz keresi a „tökéletes világ” ideálját.
Műcsarnok Vaszary János
A Műcsarnok jelen kiállítása a mérvadó művészek (festők, rajz- és tánctehetségek) vonulatát 1930-ig követi végig. A több terem közepén két kiemelkedő, egymásba fonódó csigavonal nehezíti a látogató közlekedését. A sajtótájékoztatón olyan iramban hajszolták végig az újságírókat, hogy lehetetlen volt jegyzetelni vagy komolyan élvezni a legjobb alkotásokat (Körösfői-Kriesch Aladár, Iványi-Grünwald Béla, Hollósy Simon, Kocziány Aladár, Mihály Rezső, Vaszary János).
Műcsarnok Hollósy Sándor
A rendezvényhez októbertől januárig rengeteg tájékoztató előadás és tudományos konferencia kapcsolódik. Közben október 11. és november 25. között Demeter István (pap, költő, festő) és Haris László fotós a témához köthető tárlata, Halmy Miklós festő, szobrász, grafikus: A motívum működése (okt. 11-től november 25-ig) címmel nyílik újabb kiállítás, végül Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról nyílik egy igazán izgalmas tárlat is. Tehát mozgalmas évvége ígérkezik a Műcsarnokban.
Dobi Ildikó
