Baja város címere

Sok városunk elnevezése kapcsolódik a hét ősmagyar törzs nevéhez. Megyer. Nyék. Kürtgyarmat. Tarján. Jenő. Kér. Keszi. De én a vitatott, bizonytalan eredetű, városnevekkel folytatnám a sort.

Baja

(1) Le kell szögeznünk gyorsan, semmi köze a „baj”-hoz, vagy valamilyen természeti csapáshoz. Az egyik elmélet szerint a Török Hódoltság (1552-1693) ideje alatt a Bajai Járás (törökül Bayai Nahile) központja volt. Török jogi irányítás alatt, emellett a keresztény községeknek saját önkormányzataik és bíróságaik voltak. Talán ezért is használjuk erre az időszakra a megszállás helyett a hódoltság kifejezést. Vagyis a név a török baya szóból származik.

(2) Egy másik elmélet régebbi. A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, a régészeti feltárások bronzkori és népvándorlás kori (szarmata) leleteket találtak. A X. századtól avarok lakták a területet., amely a honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik. Ekkor a terület földbirtokosa a Bajai-család volt. Később a birtokot Mátyás király a Czobor-családnak adományozta, de a név megmaradt.

Nyíregyháza

(1) A "Nyír" település elnevezés 1219-ben jelenik meg először a Váradi regestrum (jegyzőkönyv) sorai között. Nyilván a környéken található nyírfaerdők miatt. A Honfoglalás idejében Nyír a körülötte lévő falvaknak királyi birtoka, később egyházi középpontja is volt. I. Szent István méltónak találta arra, hogy ezt nevében is megerősítse. Így lett  "Ecclesia de Nyír" vagy magyarosan "Nyír-Egyháza" a neve.

(2) Anonymus, Béla király névtelen jegyzője szerint, Töhötöm vezérnek és vitéz fiának, Harkának jutott a feladat, hogy a területet hatalmába vegye. A vidéket Nyír-erdőnek nevezték a roppant kiterjedő nyírfaerdők miatt. Innen ered a Nyír település neve. A környék eredetileg valóban királyi birtok volt, a javadalmát az udvari igricek (középkori énekesek, költők, a király bizalmasai) élvezték. Az egyház birtokába csak jóval később jutott.

Nagykanizsa

(1) Az egyik magyarázat szerint IV. Béla király kedvelt ispánjának adományozta a birtokot, amely Áterra Knysa névvel szerepel a korabeli iratokban. Az ispán várat is épített a területen. A XIV. századtól a királyok szeszélyitől függően más-más főúr kapta meg a birtokot, végül Károly Róbert a várnagynak, Osli Lőrincnek adományozta hűségének jutalmául. Osli fiai vették fel a Kanizsai nevet. Az utódok kétszáz éven át fejlesztették a birtokot, a terjeszkedés során a központot Nagy-Kanizsának nevezték el.

(2) Másik elmélet szerint a város jóval később, Kanizsai Orsolyától kapta a nevét. Apja, Kanizsai László vasi főispán és buzgó katolikus volt. Az apa elzarándokolt Lorettóba és az akkori szokás szerint a családot, a kis Orsolyát is magával vitte.  A Kanizsaiak hatalmas vagyon birtokosai lettek. 1532-ben -ben kihalt a család férfi ágon, a birtok leányágon öröklődött. Utolsó sarja Kanizsai Orsolya lett, akit Szapolyai János király fiúsított (!). Ő nevezte el az akkor már naggyá fejlődött várost Nagykanizsának.

Láng Róbert