Székesfehérvár címere

Magyar városnevek eredete után kutatva állandóan bizonytalanságokba ütközünk. Egy a biztos, a legtöbb városnév eredetére többféle magyarázat látott napvilágot. Ezek között tallózva nézzünk meg még néhányat.

Székesfehérvár

(1) A „fehér” névrész uralkodónk I. Géza fejedelem által épített korai királyi vár és palota fehér építőköveire és fehérre meszelt falára utal. A „székes” előtag nem vitatott, a városban lévő hivatalos királyi széket (trónt) jelenti. A fehérváriak büszkék a királyi városra, mert a  középkorban a Magyar Királyság királyi, szekuláris és szakrális központja volt. Itt őrizték a magyar koronázási jelvényeket, a kincstárat, levéltárat, itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat. Csak a Fehérváron megkoronázott király lehetett az ország törvényes uralkodója.

(2) Más magyarázat szerint a Thuróczi-krónikában szereplő I. András, apja Vazul megvakíttatása és megölése („fülembe forró ólmot öntsetek) után Kijevben kapott végleges menedéket. Hogy-hogy nem, 1038-ban elnyerte a fejedelem leányának, Anasztáziának  kezét. A házasságnak előfeltétele volt, hogy Andrásnak fel kellett vennie az ortodox kereszténységet. Ekkor Ukrajna védőszentjének, Szent Andrásnak a nevét kapta. Eredeti pogány neve „Fejér” volt. Amikor nyolc évvel később a magyar trónra került, három püspök koronázta meg. Ekkor lett a város neve Székesfehérvár.

Pécs

(1) Egyik változat szerint a név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (pécsi út). Mások a régi „bécs” szóra vezetik vissza, amely körülbástyázott erődítményt jelentett. Ezt támasztotta alá, amikor 1980-ban az építkezések során a régészek feltárták Pécs déli városrészének romjait. Érdekes, hogy a város római kori neve: Sopiane, a kelta „sop” szóval rokonítható, amely mocsarat jelent. Abban a korban a város déli oldala a vízjárta, mocsaras rétig ért.

(2) A XIII. században élt még nyelvünkben a „pec” szó, amely kemencét, kályhát, illetve magányos sziklát is jelentett. (Van egy város Koszovóban, amelynek szerb neve szintén Peć, ami szerb nyelven annyit tesz, barlang. De én ezt nem hoznám összefüggésbe a várossal.) A bes (kiejtve: pes) szó arra utal, hogy feltehetőleg már a honfoglalást megelőző időkben ott élt avar vagy volgai bolgár népeken keresztül kerülhetett a magyarba, akik szintén türk nyelveket beszéltek.

Kecskemét

(1) Legegyszerűbb, ha a kecskékre gondolunk az eredet tekintetében. Valóban, a XIII. században Szent Miklós püspök a legrégibb helybéli templomnak, a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Szent Miklós valószínűleg védőszent-rekordot döntött. Kecskeméten kívül a tengerészek, kereskedők, gyógyszerészek, drogisták, zálogházak, pálinkafőzők, gyermekek, diákok és szegények védőszentje is. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás mítosza is.

(2) Egy másik változat prózaibb, de az is a kecskékkel függ össze. Ugyanis a kecske utáni „mét” szótag járást, menetet jelentett eredetileg. Van olyan nyelvész, aki a város nevét bolgár jövevényszónak véli, mert a bolgár nyelvben a  „koziczkameta” kecskejárást jelent. Az Etimológiai Szótár szerint a „kecs” szótag után következő „ke” szótag kicsinyítő képző és a „kecsegtet” eredetileg állathívogatót jelentett. Az internet átvágja a gordiuszi csomót, rövid válasza: „Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik”

Láng Róbert