Kozma Lajos születésének 125. és halálának 70. évfordulóját a Magyar Művészeti Akadémia Kozma Lajos Emlékévnek nyilvánította, ezért 2018. szeptember 5-től december 2-ig a Műcsarnok egyik kis kamaratermében Kozma Klasszik címen kiállítást szentelt a 20. század egyik emblematikus iparművészének.
Kozma Lajos (1884-1948) életéről dióhéjban: A Somogy megyei Kiskorpádon született Fuchs Lajos néven. 1902 és 1906 között a József Nádor Műegyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt. Az 1909-10-ben Párizsban ösztöndíjjal Henri Matisse mellett tanult festeni. Itthon Kós Károly törekvéseit támogatta a Fiatalok Társaságával, akik a somogyi és az erdélyi, nemzeti jellegű népi építészet elemeit tanulmányozták a falusi házak és templomok tervezésében, majd maguk is alkalmazták. 1910-13 között Kozma vezette a Lajta Béla által alapított tervezőirodát. 1912-ben készítette el – az azóta elpusztult – Rózsavölgyi-ház belsőépítészeti munkáit. Ezután következett az Erzsébetvárosi Bank, a Vas utcai iskola épülete, a New York Kávéház bútorai, valamint az Austerlitz-ház és a gyomaendrődi Kner-villa. 1913-ban hozta létre a bécsi szecessziós Wiener Werkstätte mintájára a Budapesti Műhelyt, már inkább az art deco stílus és lakásművészet szellemében. 1914-18 között tüzértisztként szolgált az I. világháborúban, de közben is foglalkozott grafikai munkákkal és bútortervekkel. A Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium tagja volt. 1919-től a Műegyetem Lakásművészeti Tanszékét irányította. 1925-ben kiérdemelte az Iparművészet Nagy Aranyérmét. 1918 és 1925 között szoros kapcsolatban állt a gyomai Kner Nyomdával. Könyvművészeti munkái és illusztrációi a hazai könyvkiadás legértékesebb darabjai. 1920-ról egyre több építészeti megbízást kapott. 1928-ban a Rákóczi úti Divatcsarnok átépítésére, homlokzatának kialakítására és a belső tér modernizálására hívták meg. 1930 után üzletportálokat és berendezéseket tervezett. Sikeres munkáit 70 külföldi szaklap méltatta. 1935-ben következett a Margit körúti Átrium Filmszínház és bárház tervezése. Az 1930-as években tervezett családi házait és bútorait a svájci Grisberger Kiadó Das neue Haus című kötetében publikálta. 1940-45 között, a II. világháborús időszakban nógrádverőcei házában építészeti írásokat készített. 1945-ben a Művészeti Tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt. 1946-tól kinevezték az Iparművészeti Akadémia (később Főiskola) igazgatójává. 1948-ban kitüntették a Köztársasági Érdemérem arany fokozatával, és ebben az évben, 64 évesen elhunyt.
Kozma lajos neve kikerülhetetlen a magyar iparművészet szinte minden ágában. A Rózsavölgyi Zeneműbolt belsőépítészeti kialakításának sikere indította arra, hogy vállalkozásba kezdjen. 1913 nyarán megalapította a Budapesti Műhely Lakásberendezési Vállalatot. Cége több asztalost, fafaragót, kárpitost, szobrászt, igényes kézművest alkalmazott. Kozma maga tervezte a cég plakátját, reklámjait. Forgalmaztak lámpákat, tükröket, lakástextíliákat is. Bútoraihoz felhasználta a legotthonosabb barokk, reneszánsz, chippendale és biedermeier elemeket a magyar népművészet motívumaival (ezért említik Kozma-barokknak). A Műhely üzlete a Szabadság tér és a Vécsey utca sarkán lévő új bérház, a Deutsch-palota földszintjén és első emeletén működött. Az üzlet portálját és belsejét már csak archív fotókon láthatjuk, ugyanis a házat közben többször átalakították. A Műhely művészeit sorra behívták katonának, ráadásul az I. világháború utáni kereslet megszűnt, a szövetkezeti formában működő üzlet ellehetetlenült. 1994-95-ben az új tulajdonos, az Inter-Európa Bank támogatásával sikerült Dévényi Tamás építésznek rekonstruálnia a Vécsey utcai kézi faragású portált. A korabeli enteriőrből néhány darabot most kiállítottak a Műcsarnokban, továbbá fotón látjuk Gara Arnold pannóját a Rózsavölgyi Zeneműboltból, Lakatos Artúr textíliáit és szőnyegeit, Vedres Márk kis bronzszobrait és Gádor István kerámia kisplasztikáit.
Különös, hogy a Budapesti Műhelyből kilépve, Kozma Lajos grafikai pályafutása és a vidéki Kner nyomdászcsaláddal kötött barátsága révén teljesedett ki a magyar könyvművészet csúcsteljesítményévé. Modern nyomdatechnika és a klasszikus magyar tipográfia egyesült közös munkáikban. Az 1960-70-es években divatba jött antikváriumokból gyűjteni a Kozma-féle Kner-könyveket. A Kozma tervezte gyomaendrődi Kner-villa ma nyomdaipari múzeumként szolgálja a látogatókat.
A Műcsarnok kis kamaratermében egy nagy művész sokoldalú tehetségének néhány darabját mutatja be Horányi Éva kurátor. A látványterv Dévényi Tamásnak köszönhető. A kiállítás a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, valamint a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kozma Lajos Faipari Szakgimnázium diákjai és pedagógusai együttműködésében valósult meg. A katalógus részletesen felsorolja az összes tanácsadót és munkatársat, de úgy érezzük, hogy a nemzetközi hírnévvel is rendelkező nagy magyar alkotó most méltatlanul apró, zsúfolt teret kapott, holott a szomszédos, nagyobb termek éppen üresek.
Dobi Ildikó
