VII. Henrik

  Magyarföldön az 1812-es bemutató óta milliók, a világon százmilliók láthatták Shakespeare leghíresebb drámáját. Az irodalomtudomány szerint Lear király tragikus történetének forrása a britonok (kelta népcsoport) királyának, a Kr. e. XVIII. században élt vaskori Leirnek a legendája, Ez úton kérek elnézést az összes irodalomtörténésztől, akik valószínűleg leszednék a fejemet, ha ezt a hályogkovács szülte gondolatkísérletemet olvasnák. Amatőrként úgy vélem, hogy  Shakespeare egy valóságos uralkodóról mintázta a drámáját.

   Nehéz az 1603-1606 között született dráma történetét röviden összefoglalni. Mindenesetre a gondoskodó szülő és hálátlan gyerek kapcsolatának örök történetéről van szó. A szerencsétlen, paranoiás Lear lemond a koronáról. Birodalmát három lánya között akarja felosztani. A gonosz Regan és Goneril a színlelt gyermeki képmutatásával fonja be az agg fejedelmet, ezért ők a győztesek. Húguk Cordelia jószívű, képtelen érdekből hízelegni. Ő a vesztes. Nővérei álnok áradozását hallva, halkan csak annyit mond: „Cordelia mit tegyen? Csak hallgat és szeret.”

   A rendkívül bonyolult, házasságokkal és gyilkolásokkal teli történet végén a nővérek kidobják a megvakított Leart a kastélyából, aki koldusként fejezi be életét. Bizonyára sokunknak van ismeretségi körében olyan gyerek, aki durván bánik szülőjével és kiforgatja mindenéből.

   Elgondolkodtam az 1457-1509 között élt VII. Henrik angol király, az első Tudor-házi uralkodó életútjáról és Molnár Ferenc egyfelvonásos színdarabjáról. (Előjáték a Lear-királyhoz.) Tracy Borman történész magyar nyelven is megjelent cikkéből kiderül, hogy VII. Henriknek négy leánya volt. Közülük Margit skót, Mária francia királyné lett (nyertesek). Erzsébet és Katalin sorsa  homályba vész (vesztesek).

   VII. Henrik szerencsétlen, paranoiás volt, rendszeresen kikérte csillagászok és orvosok tanácsát, és folyamatosan attól félt, hogy lebetegedik. Hipochondriában szenvedett, egy szekrényt csak az orvosságai töltöttek meg, és naponta vizsgálták meg orvosok. Egy döbbent látogatója a világ legfélénkebb embereként írta le a királyt. Ideális minta lehetett Shakespeare számára.

   Bármi és bárki is volt a minta a világ legnagyobb drámaírójának ihletője, „soha senki nem fog a Learnél jobb tragédiát írni”. (George Bernard Shaw)

Láng Róbert