A 20. – jubileumi - Magyar Termék Nagydíj Védjegy kitüntetést, a tanúsított minőség „útlevelét”, a Magyar Gazdaság Ünnepén, az Országház Felsőházi termében adták át a díjazottaknak. A zsúfolásig megtelt teremben olyan vállalatok képviselői ültek, akiknél tevékenységükben az energiahatékonyság, a környezetbarát és a fogyasztók életminőségét javító, integrált megoldások kaptak nagy hangsúlyt.
A civil kezdeményezésű, - mára Magyarország minőségi útlevelének számító - pályázati rendszer célja: az EU tagállamaként elismerni a fogyasztói alapjogoknak és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő, magas minőségű termékeket és előállítóikat. Globalizálódó világunkban az áruk és szolgáltatások közötti eligazodásban fontos, hogy a fogyasztók megismerjék és megkülönböztessék a kiváló minőségű, garanciát nyújtó termékeket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat. Röviden összefoglalva elmondható, hogy a kezdeményezés elérte a célját, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gyártók, a különféle – adott esetben szellemi – termékek előállítói fontosnak tartják, hogy ezen a pályázaton elinduljanak és büszkék az elnyert díjra. Ez az egyetlen nem szakma-specifikus tanúsító elismerés, melyre a gazdaság egész területéről, önkéntes, nyilvános pályázat útján lehet jelentkezni.
Húsz évvel ezelőtt, a legelső alkalommal, 44 pályázóból 17 díjazott volt. Idén összesen 46 főcsoportban nevezhettek a versenyre a vállalatok, végül 54 cég 64 terméke, szolgáltatása érdemelte ki a kitüntetést és ezzel a kiadott nagydíjak száma 673-ra emelkedett! A díjazottak 61 százaléka először nyert, 30 százalékuk már kapott díjat – van olyan is, aki már hétszer (!), 9 százalékuk pedig – 2016. után az idén már második alkalommal nyílt erre lehetőség – határon túli pályázó volt. Általános tapasztalat, hogy a vevő válogat és csak a számára legmegfelelőbbet fogja választani. Kell ezért egy biztos mérték. A minőség fejlődésének is egyik feltétele, hogy elfogadott mérési rendszer legyen mögötte. A pályázatokat objektív követelmények alapján, bizottság értékeli, a győztesek egy évig használhatják a díjjal elnyert címet, logót, azt követően csak rendszeres utóellenőrzés után kaphatnak erre tovább is jogot.
A jubileumi ünnepségen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy ma már a fogyasztók százezrei tekintenek bizalommal azokra a termékekre, melyek az elmúlt tizenkilenc esztendőben elnyerték és azóta méltán viselik a „Magyar Termék” megkülönböztető védjegyét. Ez sokkal több, mint egy védjegy. Egy filozófiát, célt, küldetést testesít meg, a minőség-tudatos szemléletet, a hazai termékek iránti elkötelezettség növelését. Az is cél, hogy európai szinten is versenyképes vállalataink jöjjenek létre, amelyek képesek az európai piacokon is eladható termékeket előállítani. A most elnyert díjak éppen ennek a minőségnek és kreativitásnak jutalmai, annak szimbólumai. Remélhetőleg ez a nyerteseket munkájuk kiemelkedő minőségének megőrzésére és újabb fejlesztésekre fogja inspirálni.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a külhoni magyar közösségek fejlődésének legfontosabb szereplői a vállalkozások! A Magyar Termék Nagydíjat most a Petry Zsigmond Erdélyi kolbász termékcsalád és a nyelvkocsonya, valamint a Therézia, Forrázott sajtkülönlegességek is elnyerték. „Tedd vagy ne tedd, csináld vagy ne csináld, de ne próbálgass!” – tanácsolta Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Digitális Jólét programról szólva. Az idén ugyanis a legkiválóbb digitális magyar terméket is díjazták. A Balázs-Diák Kft. „Esélyt az oktatásban!” szoftvere az iskolák digitális átalakítását szolgálja. Dr. Luszcz Viktor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke a szellemi tulajdon védelmének fontosságát hangsúlyozta: „Az gazdagodjon, aki kitalálta!” Védhető egy megjelenés, egy védjegy, marketing munka is, nem csak gyártási leírás. A Hivatal a „Szellemi vagyon diagnózis” szolgáltatás során képes feltárni egy vállalkozás számára, milyen rejtett kincsek lapulnak a raktárában.
A nevezési témacsoportok közötti határvonal kezd elmosódni. Jó példa erre, hogy a József Attila Színház egy előadásával, az „Angyalföldi ballada” színre vitelével nyerte el a díjat. A színház igazgatója, Nemcsák Károly erről elmondta: két évvel ezelőtt volt a darab bemutatója. Kertész Ákos a 60-as években írt egy kisregényt, Sikátor címen, ezt Verebes István Selmeczi Beával színpadra állította. A regény dramatizált változatához a Korál együttes hozzáillesztette Balázs Fecó dalait. Egy musical-szerű előadás jött így létre. Ezzel pályáztak a díjra, és a darabon keresztül a színház a Magyar Termék Nagydíjas, de kell hozzá az egész kollektíva egységes, magas színvonalú munkája. Nem a József Attila az első színház, aki ilyen díjat kap, a korábban Madách színház is elnyerte már. Most Somfai Péter magánvállalkozó is kapott, egyedi zenés- színház és showműsorok világítási és látványtervével.
Nagydíjat kapott – többek között – A Darnói disznótoros, és a turista termékcsalád, a Szarvasi vékony pulykakolbász, a Gyulai Extra erős kolbász. Egyszerre hat díjat is bezsebelt a LIDL Magyarország Kft., ahol az Alesto gyümölcsszeletek, a Chira gyorsfagyasztott termékcsalád, a Delux Méz termékcsalád, a Pikok Pannónia téliszalámi és a lángolt kolbász, valamint a tepertős- szilvás papucs vált érdemessé a kitüntetésre. Még rajtuk is túltett a győri Dent-Art-Technik Kft., amelyik – igaz nem egyszerre, hanem sorozatban – már a hetedik nagydíját nyerte, ezúttal precíziós fogászati fémmegmunkálási eljárásukért. Díjat kapott a díjkészítő, a Hollóházi Porcelángyár is, ahol a különböző Nagy- és különdíjak látványos vázái készültek, melyek joggal tekinthetők önálló művészi alkotásnak is.
