Az idén 60 éves, januártól a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum a kerek évforduló alkalmából a hétvégén megrendezte az első Budapesti Klasszikus Film Maratont. Három nap alatt, az Uránia Filmszínházban, a Francia Intézetben és a Corvin moziban nyolc tematikus blokkban negyven előadáson találkozhatott a közönség a magyar filmtörténet remekműveivel. Közel ötezer nézője volt a vetítéssorozatnak. Bemutatták a Nemzeti Digitális Filmfelújítási Program keretében restaurált filmeket, köztük Fábri Zoltán öt alkotását. A szakmai program keretében a magyar és az európai filmarchívumok megőrzési és restaurálási stratégiáit ismerhettük meg.
Már a nyitófilmre, az idén Cannes-ban újra bemutatott Körhintára megtelt az Uránia Nemzeti Filmszínház nézőtere. Fábri Zoltán világsikert aratott remekműve Szabó István bevezetője szerint nem csak a magyar filmnyelvet újította meg, de az egyetemes filmtörténet halhatatlan értéke is, amely örök emberi problémát ragad meg. Bemutatták a Fábri-életmű díszdobozos DVD kiadványsorozatának első, négy filmből álló darabját.
A Francia Intézetben tartott szakmai napon nyolc európai filmarchívum - közöttük a legnagyobb gyűjteményekkel rendelkező francia, német, olasz, holland és osztrák archívumok - vezetői tartottak előadásokat és gyűjteményeik magyar vonatkozású filmjeiből vetítéseket. A Filmarchívum igazgatója, Ráduly György szerint „Ez egy hosszútávú együttműködést megalapozó esemény volt, amely hozzájárul ahhoz is, hogy egyre több felújított magyar filmet vetítsenek majd a nemzetközi archívumok és filmfesztiválok. A nemzetközi archívumok tapasztalatainak megismerése mellett, kétségtelenül szorosabbra fűztük a hozzájuk fűződő viszonyunkat az „elveszett” magyar filmek náluk esetlegesen létező kópiáinak felkutatása terén is.”
Teltházat vonzott a Queen 1986-os budapesti fellépését megörökítő koncertfilm és Török Ferenc kultfilmje, a Moszkva tér, amelynek idén készült el a digitálisan felújított változata a Filmarchívum és a Filmlabor által. Szintén nagy volt az érdeklődés a napjainkban újra világsikereket arató Enyedi Ildikó első alkotása, Az én XX. századom, a nemrégiben elhunyt Makk Károly Szerelem című remekműve, a restaurált magyar filmklasszikusok, valamint a külföldre vándorolt magyar alkotók itthon és külföldön készített filmjeit párba állító „Double feature” vetítések iránt. Felidézték Kertész Mihály (Michael Curtiz), André De Toth (Tóth Endre) filmrendezők és a 90 éve született Jean Badal (Badal János) operatőr munkásságát. Emerich Pressburger (Pressburger Imre) műfajteremtő filmje, a Vörös cipellők előtt Charles Drazin, a londoni BFI filmtörténésze, a közelmúltban 100 éves korában elhunyt francia filmlegenda, Danielle Darrieux 1938-ban Magyarországon forgatott filmje előtt pedig Eric Le Roy, a francia filmarchívum igazgatója mondott bevezetőt. Radványi Géza Valahol Európában című klasszikusa mellett először volt látható a rendező Németországban forgatott mesterműve, a Romy Schneidernek főszerepet nyújtó Lányok egyenruhában című film. Kiemelkedően sikeres volt a gyermekkori emlékeket felidéző reklámfilmtörténeti blokk és a Budapest városfilm összeállítás, amely így egyben még sohasem volt látható.
A filmmaraton zárónapja is különlegességeket tartogatott, hiszen megemlékeztek a két 100 éves filmgyár, a magyar Hunnia és a német UFA 1920-as 30-as évekbeli közös történetéről, amikor németül és magyarul forogtak a filmek a Róna utcai filmgyárban. A megemlékezésnek helyet adó Corvin mozi maga is egy UFA filmeket bemutató filmszínház volt a 30-as években. Erről az időszakról Kurutz Márton, az archívum kutatási és gyűjteményi vezetője tartott előadást. A megemlékezésre Nico Hofmann, az UFA filmgyár jelenlegi vezérigazgatója is eljött, akit Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos fogadott. A filmmaratont záró díszvetítés Fritz Lang 90 éve készült, de ma is lélegzetelállító, monumentális Metropolis-ának restaurált változata volt, amely előtt Nico Hofmann és Thorsten Degen válaszolt a színpadon Lévai Balázs kérdéseire.
