A soponyai vadgasztronómiai találkozó történetében új időszámítás kezdődött, hiszen az idei évben már Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivállá bővült az évek óta nagy sikerrel megrendezett esemény. A rendezvény célja a hazai vadhús fogyasztás népszerűsítse, valamint a hazai feldolgozású vad megismertetése és megszerettetése az emberekkel.

A vadhús jelentős többletértéket magában hordozó keresett export árucikk, egyben az élelmiszeripar egyik jelentős, speciális alapanyaga, igazi delikát és prémium termék. A jövőben az ágazat szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a vadhús-értékesítés elsősorban az országon belül történjen meg, és hogy a fogyasztó - legyen külföldi vagy magyar - a feldolgozott vadhúst a magyar vad fogalmával tudja azonosítani – hangsúlyozta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a rendezvényen.

Az államtitkár felidézte: A módosított jogszabályi rendelkezések egy új és a mai korhoz jobban igazodó, de az évszázados vadászati hagyományokat fenntartó és megőrző vadgazdálkodás alapjait teremtik meg, ahol a vad a természet része, megújuló természeti erőforrás, amelynek bölcs hasznosítása minden ágazat egyforma érdeke. Az új jogszabályi rendelkezések a gyakorlati életben szilárdabban helytálló vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet tesznek lehetővé, mindemellett segítik hivatásos és a természetszerető sportvadászokat – folytatta a tárca államtitkára.

A magyar vadhús kiváló minőségű és a kor élelmiszerek iránt támasztott elvárásainak is megfelel. A hazánkban vadászható apró- és nagyvadak húsa magasabb tápértékkel és telítetlen zsírsav tartalommal bír, mint a többi húskészítmény, mégis a rendelkezésünkre álló statisztikákból az derül ki, hogy a magyarok hozzávetőleg 0,3-0,4 kg/fő vadhúst fogyasztanak évente, míg más európai országokban 0,7-1 kg az egy főre eső vadhúsfogyasztás.