Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

 A város nevét hallván, sokan inkább folyóra gondolnának, pedig Pest megyének ebben a részében nincs folyó! Erdő annál több. A vegetáció zömét kitevő erdős sztyepp fáinak többsége viszont tölgy, nincs köze a város nevéhez. A törökök nemcsak megkímélték a várost mintegy másfél évszázadig, még privilégiumokat is adtak, mert szükségük volt rá – pontosabban az innen befolyó adóra. Egyebek, többek között - a salétrom mellett - évente kétszáz szekér fát is kellett szállítani a városból a budai basának. Mivel a lakossága nem pusztult el, az itt élők megőrizték sajátos „ő-ző” beszédüket. A rejtvény megoldásához közelebb visz, ha eláruljuk; a pusztai tölgyesek mellett a vidék második leggyakoribb fája a kőris. A hely első írásos említése 1266-ban történt, IV. Béla okleveléből tudjuk, hogy a település, Kalanguerusi – Kalánköröse, egy kőrisfáról kapta a nevét. A fa a mai napig szerepel Nagykőrös város címerében.

 A város életében mindig is fontos szerepet töltött be a piac. A heti két nagypiac megtartásának jogát még Mária Terézia adományozta az 1700-as évek közepén. Ma már a hétfő kivételével minden nap nyitva piac és a hónap utolsó vasárnapján a külső nagy piactéren országos állat- és kirakodóvásárt is tartanak. Idén, március 8-án hivatalosan is megnyitották a belvárosban, a szabadtéri elárusítóhelyek mellett az új – 600 millió forintos költséggel felépült piacépületet. A tervezők úgy rendezték el a három üzlethelyiség és a főbejárat portálját, hogy azok távolról nézve a PIAC szó betűit formázzák. A csarnokban a kereskedők pavilonjai sorakoznak, kívül az őstermelők árulhatnak.

 Nagy Lajos király 1368. október 2-án kelt oklevele nevezte először mezővárosnak Nagykőröst. Tavaly, a 650. évforduló tiszteletére sok épületet felújítottak. A belváros központi terén még 1896-ban felépült egy szálloda. Az I. Világháború után bezárták, majd a 30-as években átalakították, Kulturális Központ lett belőle és az maradt napjainkban is. Felújítására negyvenmillió forintot költöttek. A bálterméből 400 személyes, minden szükséges technikai eszközzel felszerelt színházterem lett, az ország minden tájáról érkeznek ide színházak előadást tartani. Négy korosztály – tipegő, gyermek, ifjúsági és felnőtt - számára hirdetnek bérleti előadásokat, mindegyik telt házat vonz. Van még a házban hetvenszemélyes mozi és a földszintjén egy galéria is helyet kapott.

Joggal büszke a város fejlődésére dr. Czira Szabolcs polgármester. Nagykőrös és környéke hétezer éve lakott hely. A régészeti leletek tanúsítják az újkőkori, a rézkori, majd a bronzkori településeket. A népvándorlás kezdetétől lakók voltak itt a szarmaták, majd az avarok az ő jelenlétükről tanúskodik az avar fejedelmi aranykard. A honfoglaláskor a Bor–Kalán nemzetség szálláshelye lett a vidék. Az évszázadok persze nem múltak el nyomtalanul, de a közelmúlt már sok szép sikert hozott és ezeket a saját erejükből érték el. Ötszáz védett épületük van, a településfejlesztésben elért eredményekért 2014-ben elnyerték a Hild János-díjat, tavaly pedig az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében – az 500 ezernél kevesebb lakosú városok között lettek elsők! Jövőre, Ausztriában ők képviselik Magyarországot. További fejlődési lehetőség a balneoterápia területén kínálkozik. A Rehabilitációs Szakkórház már kétszer volt „Az Év Kórháza”. Az alatta megbújó termálvíz felhozatalával a tevékenysége kiszélesíthető lenne.

 Nagykőrös története Arany János életétől elválaszthatatlan. A költő, nemzetőr volt 1848-ban a szabadságharcban. A bukás után Geszten, a Tisza családnál volt házitanító, ott érte a nagykőrösi egyháztanács felkérése, hogy vállaljon tanári állást a református főgimnáziumban. Az iskola ugyanis csak elegendő tanár esetén tudott megszabadulni a németesítő törekvésektől. Arany és családja 1851-ben érkezett Nagykőrösre és hamarosan megfelelő lakást is találtak. Bár ő nem volt pedagógus, az iskolában magyar nyelv és irodalmat, latin és görög nyelvet tanított, osztályfőnök is volt. Még tankönyvet is írt a magyar irodalom történetéről. A diákjai tisztelték, szerették. Kilenc évig, 1860-ig élt Nagykörösön, olyan versei születtek itt, mint a Walesi bárdok, a Szondi két apródja vagy az V. László. Többek között egészségi állapotának romlása miatt költözött végül Pestre. Emlékét azóta is ápolják, 1935 óta rendszeresen megtartják az Arany-napokat.

 Az Aranyt ábrázoló számos nagykőrösi szobor közül kiemelkedik a „Családi kör” elnevezésű. Róla és családjáról, a lánya esküvője előtt, 1863-ban készült egy fénykép – akkor már nem lakott Nagykőrösön. Látható rajta – balról jobbra - a költő, a felesége Ercsey Julianna, a leányuk Juliska, mögötte az ő jegyese Szél Kálmán, hátul pedig a Petőfi által is megénekelt Arany Laci áll. Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész részben szobor, részben domborművű alkotását a nagykőrösi önkormányzat rendelte meg Arany János születésének 200. évfordulójára. Az eredeti fénykép különlegessége még, hogy a költő egyedül ezen a képen látható csizmában. Egy másik híres Arany-szobor a református templomkertben áll. Strobl Alajos alkotását 1910. szeptember 25-én avatták fel. Magas oszlop tetején látható a költő életnagyságú bronz mellszobra, ennek tövében pedig a két versben is megörökített Csonka Márton, a „Vén gulyás” ül, mellette a kutyája, Hattyú.

 Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény 1837-ben eredetileg huszárkaszárnya céljára emelt épülete előtt egy szobor és egy szoborcsoport áll. A szobor annak emléke, hogy a honfoglaláskor Bor–Kalán nemzetségfő a területének megjelölésére leszúrta a lándzsáját, a monda szerint az gyökeret eresztett, ez volt az első kőrisfa, ami később ligetté terebélyesedett. A szoborcsoportban Arany János és főgimnáziumi tanártársai állnak, akik között akkor nem kevesebb, mint hat akadémikus volt! A múzeum 1928-ban jött létre, 2017-ben egymilliárd forintos pályázat segítségével sikerült az épületet kívül-belül megújítani. A gyűjteménynek számos becses darabja van. Itt látható az egész Kárpát-medence leghíresebb avar kori kardja, számos lelet a honfoglalás idejéből, későbbi ezüstleletek. A kiállítás-építés különlegessége, hogy - az országban itt egyedül – a magyar történelem eseményeit a világtörténelemmel állítják párhuzamba. Természetesen számos Arany János relikviát is őriz a múzeum.

 A városba látogató turista, ha mindent látni akar, jól teszi, ha egy napnál hosszabbra tervezi a kirándulást. Szálláshely ugyan kevés van, panzió mindössze négy, magánszállásból többet is kínálnak. Étterem, kávézó, cukrászda már jóval több akad, közülük az egyik legérdekesebb a Tímárház kávézó. Az 1820-as években épült műemlék épületben eredetileg tímárok dolgoztak. A kávézót tavaly nyitotta meg Holló Róbert, célja pedig, hogy különlegességeket kínáljon. Helyben őrölt Guatemala-i és brazil kávét is kapható nála, kézműves sörökből Békésszentandrásról hoz igen nagy választékot. Van meggysör, szilvás sör, felsőerjesztésű baksör. A Betyár Király négy gyümölcságyon készült sör, mellette ott van még az Óarany és az Ogre. A borválaszték ugyancsak bőséges, a szekszárditól, villányitól a tokaji-ig terjed. Étel kevesebb van, inkább különféle húsokkal, szilvalekvárral töltött lepényeket sütnek.

 A város érdekessége a Cifra kert. Kezdetben városi kezelésben volt, majd 1859-től egy fürdőtársaság bérelte. A „Svájci ház” 1872-ben épült, két lakosztálya vendégeknek szolgált szálláshelyül - ma kiállítóhely, rendezvényterem. Az 1900-as évek elején zenepavilont emeltek mellé, itt a kor hagyományainak megfelelően katonazenekar játszott. A kert mai formáját 2017-ben a Norvég Alap 94 millió forintos támogatásával nyerte el, játszótér, színpad, görkorcsolya-pálya épült hozzá. A kerttel szemben a mesterséges tavat az 1800-as évek végén Mierka Károly huszártiszt hozta létre, ő alapította meg Nagykőrösön az első korcsolyaegyletet. A tó különlegessége, hogy befolyó vízutánpótlása nincs, a talajvíz tölti fel. Egy jól tervezett mederkotrással, 2011-től kezdődően sikerült ezt állandóvá tenni. Ha befagy, telente ma is korcsolyáznak rajta.

 A várost körülvevő természetvédelmi terület kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A vidék eredeti, őshonos, gyöngyvirágos-tölgyes vegetációjából 400 hektár még megvan, ennek része Pálfája, egy Kocsányos tölgy, a városhoz legközelebb eső – mintegy 350 éves – jelfa. Több évszázadon át ezek a fák a területhatár jelzésére szolgáltak. A famatuzsálemekből jelenleg 14-et tartanak nyilván. Egy 650 éves fát a 90-es évek elején vétkes felelőtlenségből kivágtak! A környező homokpuszta gyepek, láprétek sok védett növénynek és madárnak adnak otthont. A Tartós szegfű az egész világon csak itt található, 102 madárfaj rendszeresen itt költ, közöttük fokozottan védett a Piroslábú cankó, átvonuló fajokból pedig még sokkal több van. A Pálfája Oktatóközpont Erdei Tábor munkatársai az óvodás kortól a nyugdíjasokig minden látogató csoport számára tartanak ismertetőket, a tanösvényen egyes pihenőknél QR kódos tájékoztató segíti az eligazodást.