Folytatjuk a tanulmány közlését, a második rész:
http://euroastra.blog.hu/2018/03/28/visegradi_negyek_tobb_mint_aminek_latszik_--_elemzes
Több, mint aminek látszik
A fenti közvélemény-kutatási adatok alapján érthető, hogy miért ennyire erős a visegrádi kormányok érték- és politikai közössége a migrációpolitikai kérdésekben. Mivel a politikai együttműködés fenntartása és a közös érdekek mentén történő együttes fellépés jelentősen növelheti a V4-ek uniós befolyását, e tagállamok blokkosodásával enyhíthető a nyugati és keleti (avagy régi és új) tagok közötti viszony aszimmetriája. Ráadásul a Tanácsban a szavazásoknál a négy visegrádi ország súlya megegyezik az integráció motorjának tekintett Németország és Franciaország formális súlyával (58 – 58 szavazat), amiből egyértelmű, hogy az integráció további mélyítését szorgalmazó, az uniós politikák szempontjából meghatározó befolyással bíró és a jövőben is ugyanezt ambicionáló német-francia tengely miért ódzkodik az egykoron stabil hátországot jelentő keleti tagállamok tömbösödésétől és politikai ellenkezésétől.[68]
Az uniós közpolitika-formálásban továbbra is alapértéknek számít a konszenzus, ezért a döntéshozatalban – a többségi szavazás kiterjesztése ellenére – elvárt a megegyezés keresése és a kompromisszumkész magatartás. Ez az elvárás különösen igaz volt az informálisan kisebb befolyással rendelkező, a csatlakozásukkor több tekintetben másodrangúként kezelt keleti tagállamokra. Az alkalmazkodóképesség igenlése egyúttal azt is jelenti, hogy komoly politikai kockázatot vállal minden tagállam, ha akadályozza a konszenzus kialakulását. Az uniós politikai kultúrában az elszigetelődés egyenértékű a befolyás elvesztésével, mivel koalícióépítés és szövetségkötés nélkül egyetlen országnak sem lehet érdemi hatása a döntésekre. Blokkosodva a visegrádiak csökkenthetik a különutasság politikai kockázatait, erősíthetik álláspontjuk legitimitását, javíthatják alkupozíciójukat, sőt érdemi döntési alternatívát kínálhatnak mások javaslata ellenében.
A PO kormányzása alatt Lengyelországot a weimari háromszög kiemelte a visegrádi blokkból, amit Jerzy Buzek európai parlamenti elnöki és Donald Tusk európai tanácsi elnöki posztja szimbolizál. A Fidesz- és a PiS-kormány egymásra találásának és a visegrádi migrációellenes politikai egység létrejöttének sokkal komolyabbak lehetnek a következményei, mint ami a V4-es együttműködés – valóban korlátozott – intézményesültségéből következne. A jogállami eljárásban a lengyel-magyar összetartás elegendő a szisztematikus jogsértés kimondásának megakadályozásához. Az unió jövője kérdésében három visegrádi kormány (a szlovák kivételével) ellenzi az integráció túlzott mélyítését, és a közös ügyekben a jelenleginél több beleszólást biztosítana a tagállami kormányoknak és parlamenteknek. A migráció kérdésében egységes a multikulturális ideológia bírálata, a tömeges és ellenőrizetlen migráció elutasítása, a kötelező betelepítési kvóták elvetése. Ehhez hasonló álláspontra helyezkedő kormányokat pedig immáron nem csak a keleti tagállamokban találunk, hanem például Ausztriában is, Sebastian Kurz vezetése alatt.[69] Ráadásul a legutóbbi olaszországi választáson előretört és a parlamenti helyek többségét megszerző pártok szintén ilyen nézeteket vallanak a migrációpolitika terén,[70] ami érdekes helyzetekhez vezethet az Európai Unió Tanácsában.
Aligha valószínű, hogy az Európai Bizottság és a Tanács elnöke végszavazásig vinne egy olyan kérdést, amelyikben a keleti tagállamok egységesen kisebbségi álláspontot képviselnének. Persze annak is kicsi a valószínűsége, hogy létrejönne egy a teljes régiót felölelő egység, de ha mégis, akkor – amint az a tanácsi szavazatkalkulátoron[71] a megfelelő paraméterek beállításával látszik – a keletiek együttes súlya sem érné el az uniós döntések blokkolásához szükséges mértéket. Ha viszont Ausztria és Olaszország is melléjük állna, akkor az ő támogatásukkal a jelenlegi – tehát még az Egyesült Királysággal együtt kalkulált – erőviszonyok mellett ezek a tagállamok képesek lennének bármely uniós döntés megakadályozására. Ha pedig az Egyesült Királyságot kivesszük a szavazó országok köréből – és egyelőre eltekintünk a 2025. tájékára várt további EU-bővítéstől is –, akkor az uniós döntések elutasításához a keletiknek elegendő lenne Olaszországot megnyerniük. Sőt, Olaszország és Ausztria együttes támogatása esetén a visegrádi négyek már Románia és Bulgária egyetértésével is képesek lennének a döntések blokkolására. Márpedig egy ilyen – akárcsak alkalmi – koalíció egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek. A V4-ek migrációügyi összefogása tehát politikailag messze túlmutat a menekültkérelmeken és az elosztási kvótákon.
[1] A nyilatkozatot lásd: http://www.visegradgroup.eu/documents/visegrad-declarations/visegrad-declaration-110412-2 (letöltve: 2017.12.10.).
[2] Az Alapról bővebben itt (https://www.visegradfund.org/), a közös televíziózásról itt (http://www.v4tv.eu/start,hu és https://444.hu/2017/02/16/jovore-johet-a-v4-tv), a harccsoportról itt (http://www.visegradgroup.eu/calendar/2014/bratislava-declaration), a bankról pedig itt (https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/kozos-fejlesztesi-bankot-alapithatnak-a-visegradi-orszagok.272561.html, letöltve: 2017.01.21.) olvashatunk.
[3] Lásd például Laurence Whitehead: Three International Dimensions of Democratization. In Laurence Whitehead (szerk.): The International Dimensions of Democratization: Europe and the Americas, Oxford University Press, Oxford, 1996, 19.o. vagy Bozóki András: The End of Communism, EES Discussion Paper, 2004, idézi: Serena Giusti: Central European Countries’ Politics After Joining the EU, ISPI Working Paper, Issue 23, November 2007, 9.o.
[4] A csatlakozási feltételeket (https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/policy/conditions-membership_en, letöltve: 2017.12.10.) a koppenhágai csúcstalálkozón fogadták el az Unió akkori vezetői (http://www.europarl.europa.eu/enlargement/ec/pdf/cop_en.pdf, letöltve: 2014.03.01.).
[5] Áttekintéséhez lásd például Sharon L. Wolchik and Jane Leftwich Curry (szerk.): Central and East European Politics: From Communism to Democracy, Rowman & Littlefield Publishers, Lanham, 2004. (3. kiadás)
[6] Lásd az Európai Tanács vonatkozó döntéséről kiadott közlemény 27. pontját (http://www.europarl.europa.eu/summits/lux1_en.htm#enlarge, letöltve: 2014.03.01.).
[7] Lásd az Európai Tanács vonatkozó döntéséről kiadott közlemény 10. pontját (http://www.europarl.europa.eu/summits/hel1_en.htm, letöltve: 2014.03.01.).
[8] Vö. például az Európai Bizottság országjelentésével: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/archives/pdf/key_documents/2000/pl_en.pdf (letöltve: 2014.03.01.).
[9] Vö. például az Európai Bizottság országjelentésével: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/archives/pdf/key_documents/2000/cz_en.pdf (letöltve: 2014.03.01.).
[10] Vö. például az Európai Bizottság országjelentésével: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/archives/pdf/key_documents/2000/hu_en.pdf (letöltve: 2014.03.01.).
[11] Vö. például az Európai Bizottság országjelentésével: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/archives/pdf/key_documents/2000/sk_en.pdf (letöltve: 2014.03.01.).
[12] A döntést formálisan a koppenhágai EiT-ülésen (https://www.consilium.europa.eu/media/20906/73842.pdf, letöltve: 2014.03.01.) hozták meg 2002 decemberében.
[13] Alapinformációk az eurózónáról: https://europa.eu/european-union/about-eu/money/euro_en (letöltve: 2017.12.10.).
[14] Grúber Károly – Törő Csaba: A Visegrádi (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és eddigi tapasztalatai (http://kki.hu/assets/upload/Kulugyi_Szemle_2010_02_A_Visegredi_Neegyek_V4_E_.pdf, letöltve: 2014.03.01.), Külügyi Szemle, 2010/2.
[15] A weimari háromszög jelentőségéről lásd például: https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/analysts-weimar-triangle-key-for-poland-s-new-role-in-eu/ (letöltve: 2018.01.11.).
[16] A miniszterelnöki ciklusokat lásd https://presidential-power.com/?p=6427 (letöltve: 2018.01.11.).
[17] Röviden lásd http://www.ibtimes.com/east-european-miracle-how-did-poland-avoid-global-recession-795799 (letöltve: 2018.01.11.).
[18] A válság csehországi hatásairól: https://dk.upce.cz/bitstream/handle/10195/38507/TvrdonM_ ConsequencesOfTheGlobal_2010.pdf?sequence=1&isAllowed=y (letöltve: 2018.01.11.).
[19] A döntésről és következményeiről bővebben írt a Sme c. lap (https://spectator.sme.sk/c/20003547/euro-socialists-suspend-ficos-smer-party.html, letöltve: 2018.01.11.).
[20] A miniszterelnök bukásának körülményeiről lásd: http://www.origo.hu/itthon/20090330-gyurcsany-ferenc-lemondasanak-hattere.html (letöltve: 2018.01.11.).
[21] E kifejezést használta például az Economist (https://www.economist.com/news/europe/21579052-viktor-orban-once-again-accused-dismantling-rule-law-hungary-black-sheep,) és a Nouvelle Europe (http://www.nouvelle-europe.eu/node/1408, letöltve: 2018.01.11.) is.
[22] A szlovák reakcióról: https://index.hu/kulfold/2010/05/26/azonnal_osszehivtak_a_szlovak_kormanyt/ (letöltve: 2018.01.05.).
[23] Lásd http://mandiner.hu/cikk/20140815_orban_az_oroszorszag_elleni_szankciokkal_labon_lottuk_magunkat (letöltve: 2018.01.05.).
[24] Mindezt egy külpolitikai korrekció részeként: http://www.newsweek.com/polandparliamentary-electionlaw-and-justice-partynational-conservative-law-and-598088 (letöltve: 2018.01.05.).
[25] A döntésről és előzményeiről lásd az Európai Parlament honlapján megjelent összefoglalást: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2015/569018/EPRS_BRI%282015%29569018_EN.pdf (letöltve: 2018.01.05.).
[26] Vö. https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-slovakia-hungary/hungary-slovakia-challenge-quotas-on-asylum-seekers-at-top-eu-court-idUSKBN186222 (letöltve 2018.01.05.).
[27] Anna Kobierecka, Michał Kobierecki, Robert Łoś, Michał Rulski: Migration as a Political and Public Phenomenon: The Case of Poland. In. Robert Łoś, Anna Kobierecka (szerk.): The V4 Towards Migration Challenges in Europe, Łódź University Press, Łódź, 2017, 176.o.
[28] A megváltozott pozícióról lásd: http://www.dailymail.co.uk/news/article-3333233/Poland-s-new-PM-says-country-not-accept-EU-quota-4-500-refugees-wake-Paris-terror-attacks.html (letöltve: 2017.02.02.).
[29] Kobierecka et al. i.m. 183–184.o.
[30] I.m. 185.o.
[31] Lásd például az alábbi írásokat: https://www.boell.de/en/2015/02/26/hungarys-politicians-react-paris-attacks-proposals-restrict-immigration-and-freedom; http://www.craigwilly.info/2015/01/14/orban-criticized-for-using-free-speech-rally-to-exercise-free-speech/; https://euobserver.com/justice/127172 (letöltve: 2017.05.17.).
[32] Gallai Sándor: Political Implications. In. Robert Łoś, Anna Kobierecka i.m., 144–145.o.
[33] Ld. pl. az alábbi nyilatkozatokat: http://www.moroccoworldnews.com/2013/11/111456/hungary-far-right-party-leader-says-islam-is-the-last-hope-of-humanity/ és http://www.jobbik.com/vona_g%C3%A1bor_about_islam (letöltve: 2017.02.22.).
[34] Bíró Nagy András – Róna Dániel: Tudatos radikalizmus. A Jobbik útja a parlamentbe, 2003–2010. In. Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus. Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, Budapest, 2011, 254–255.o.
[35] Gallai Sándor i.m. 145–146.o.
[36] Martina Balečekova, Barbora Olejarova: Migration as a Political and Public Phenomenon: The Case of Slovakia. In. Robert Łoś, Anna Kobierecka i.m., 2016 – 221.o.
[37] Jan Bečka, Bohumil Duboš, Filip Gantner, Jakub Landovský, Lenka Pítrová, Martin Riegl, Scarlett Waitzmanová: Migration as a Political and Public Phenomenon: The Case of Czech Republic. In. Robert Łoś, Anna Kobierecka i.m., 54 – 58.o.
[38] I.m. 56.o.
[39] I.m. 59.o.
[40] Az országra lebontott adatok megtalálhatók az EASO honlapján: https://www.easo.europa.eu/easo-relocation (letöltve: 2018.03.11.).
[41] A bírósági határozat összefoglalója: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2017-09/cp170091en.pdf (letöltve: 2018.03.11.).
[42] Az erről szóló hírt lásd https://www.hirado.hu/2017/06/13/kotelezettsegi-eljarast-inditott-az-europai-bizottsag/ (letöltve: 2018.03.11.).
[43] Lásd: https://euobserver.com/migration/130122, illetve http://hungarianspectrum.org/2017/10/20/another-european-summit-with-special-attention-to-the-visegrad-4/ (letöltés: 2017.12.05.).
[44] Erről és a tervezett jogalkotás menetéről is szól az Európai Bizottság alábbi közleménye: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/plmrep/AUTRES_INSTITUTIONS/COMM/COM/2018/01-08/COM_COM20170820_HU.pdf (letöltés: 2018.03.08.).
[45] Ennek részleteiről lásd: http://www.visegradgroup.eu/flexible-solidarity (letöltve: 2017.12.05.).
[46] A közös elképzelésekhez lásd: http://www.mzv.cz/file/1605886/Joint_Statement_MFA_11092015_final.pdf; https://www.vlada.cz/en/media-centrum/aktualne/-joint-statement-of-the-visegrad-group-countries-on-the-current-migration-situation–135036/ (letöltve: 2018.01.22.).
[47] Jan Bečka et al. i.m. 71.o.
[48] Uo.
[49] Köztük volt a francia elnök is (https://link.springer.com/article/10.1007/s12290-016-0422-6, letöltve: 2018.01.05.).
[50] Ilyen megnyilatkozást tett például a finn pénzügyminiszter vagy az azóta már távozott olasz és osztrák miniszterelnök is (https://www.euractiv.com/section/elections/news/finland-make-eu-funding-conditional-for-members-turning-away-refugees/, https://www.theguardian.com/world/2017/mar/08/austria-calls-for-less-funding-for-eu-countries-refusing-refugees, illetve http://www.dw.com/en/italys-pm-renzi-calls-for-funding-cuts-for-eu-states-which-refuse-to-take-in-refugees/a-36026000, letöltve: 2018.01.05.).
[51] A reakciókról szóló hír például itt: http://www.ekathimerini.com/217210/article/ekathimerini/news/central-europes-leaders-reject-eus-relocation-of-migrants (letöltve: 2018.01.11.).
[52] Joint Statement of the Visegrad Group Countries, La Valletta, 12 November 2015, Ministry of Foreign Affairs of the Czech Republic (http://www.mzv.cz/file/1695173/Deklarace_V4_EN.pdf, letöltve: 2017.02.18.).
[53] Ezt az Európai Bizottság alábbi közleményének 17. és 21. oldalán található adatai mutatják: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/plmrep/AUTRES_INSTITUTIONS/COMM/COM/2018/01-08/COM_COM20170820_HU.pdf (letöltés: 2018.03.08.).
[54] A program neve: Hungary helps. Részletek az alábbi honlapon: http://abouthungary.hu/hungary-helps/ (letöltés: 2018.03.11.).
[55] A legutóbbi mérés eredménye: http://www.thenews.pl/1/9/Artykul/347893,PiS-way-ahead-in-polls (letöltve: 2018.02.22.).
[56] Anna Kobierecka et al. i.m. 181–183.o.
[57] A pártpreferenciák alakulása megtekinthető itt: https://kozvelemenykutatok.hu/partpreferencia/ (letöltve: 2018.03.13.).
[58] Ugyanerről az alábbi helyeken írtak: https://www.euractiv.com/section/global-europe/news/slovakias-fico-poised-for-win-in-boost-to-eus-anti-refugee-east/ és https://www.reuters.com/article/slovakia-vote-economy/slovakias-economy-stands-out-but-its-public-services-lag-behind-idUSL8N16A4T4 (letöltve: 2016.12.10.).
[59] Az esetről és a koalíciós válságról lásd például ezeket a cikkeket: http://www.origo.hu/nagyvilag/20180226-meggyilkoltak-egy-szlovak-oknyomozo-ujsagirot-es-menyasszonyat.html és https://www.dehir.hu/vilag/szlovak-kormanyvalsag-tavozik-a-belugyminiszter-borul-e-a-domino/2018/03/13/ (letöltve: 2018.03.13.).
[60] Babiš a migráció megállítását követelte, és nem látott helyet Európában a Szíriából érkezőknek (https://www.reuters.com/article/us-germany-truck-czech-babis/czech-finance-minister-says-no-place-for-migrants-in-europe-idUSKBN149226), s szerinte Csehországnak is a magyar és a szlovák elutasító irányvonalat kellene követnie (https://www.reuters.com/article/us-germany-truck-czech-babis/czech-finance-minister-says-no-place-for-migrants-in-europe-idUSKBN149226, letöltve: 2018.02.07.).
[61] Erről lásd a vele készült interjút (https://www.theguardian.com/world/2016/sep/14/milos-zeman-czech-leader-refugees) vagy az alábbi, róla írt cikkeket (http://www.france24.com/en/20180111-milos-zeman-outspoken-pro-russian-anti-migrant-czech-president és https://www.ft.com/content/8bae2ec6-8725-11e6-bbbe-2a4dcea95797, letöltve: 2018.02.07.).
[62] Ezt történt például az elnök egy bevándorlásellenes politikai tüntetésen való részvételét (https://www.bloomberg.com/news/articles/2015-11-20/czech-premier-chides-president-for-spreading-xenophobia-hatred), illetve a 2015-ös karácsonyi köszöntőjét követően (http://www.dw.com/en/czech-president-zeman-says-refugee-wave-is-organized-invasion/a-18943660, letöltve: 2018.02.07.).
[63] Jan Bečka et al. i.m. 52.o.
[64] Martina Balečekova, Barbora Olejarova i.m. 212–213.o.
[65] Gallai Sándor i.m. 115–117.o,
[66] Anna Kobierecka et al i.m. 175.o.
[67] Utóbbiak az alábbi honlapon (http://project28.eu/project28/, letöltve: 2018.02.11.), előbbiek itt (http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/index#p=1&instruments=STANDARD) érhetők el.
[68] Nem is szemlélik passzívan: Sarkozy elnök már 2009-ban szót emelt a – német és francia vezetők között természetes – EiT előtti egyeztetések visegrádi intézményesítése ellen (https://euobserver.com/news/28928 , letöltve: 20017.12.10.), de így értelmezendő Macron megosztó, szelektív régiós tárgyalása is (http://www.intellinews.com/visegrad-mhttps://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2015-02-04/slavkov-declaration-a-new-format-regional-cooperationcron-plays-divide-and-rule-in-central-europe-127732/). Az utóbbit keretező slavkovi együttműködés korlátairól lásd https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2015-02-04/slavkov-declaration-a-new-format-regional-cooperation (letöltve: 2018.02.07.).
[69] Ennek a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően is hangot adott az osztrák kancellár (https://www.politico.eu/article/orban-and-kurz-promise-to-continue-migration-fight/, letöltve: 2018.03.11.).
[70] Mindezt egyébként a közvéleménnyel összhangban: a 2017 őszi adatokra támaszkodó 88. Sztenderd Eurobarometer szerint az olaszok közül a legtöbben a bevándorlást tartják az EU legfontosabb kérdésének, s a legaggasztóbb országos ügyként is ez a probléma kapta a munkanélküliség után a második legtöbb említést. Ugyanebben a felmérésben az osztrákok mind nemzeti, mind uniós szinten a bevándorlást tették az első helyre (http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/STANDARD/surveyKy/2143, 7-11.o., letöltve: 2018.02.25.).
[71] http://www.consilium.europa.eu/en/council-eu/voting-system/voting-calculator/ (letöltve: 2018.01.16.)
Kiemelt kép forrása: www.vlada.cz
